A józan ész diadala

Nagyszerű eredményt ért el az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választáson, túlszárnyalva még a júniusi európai parlamenti és helyhatósági választások eredményét is, amit Kelemen Hunor történelmi sikernek nevezett. Vasárnap az utóbbi 20 év legjobb eredményei születtek, több mint 590 ezren szavaztak a tulipánra a szenátusi listán és több, mint 585 ezren a képviselőházi listán, ami 6,38, illetve 6,34%-t jelent. Az RMDSZ nemcsak átlépte az 5%-os bejutási küszöböt, hanem jócskán meghaladta azt.

Négy évvel ezelőtt például az RMDSZ csak 348, illetve 339 ezer szavazatot szerzett a szenátusi és képviselőházi listákra, vagyis 5,89, illetve 5,74%-ot. Az akkori számok bizonyos mértékben megtévesztőek, a választás ugyanis a koronavírus-járvány idején zajlott, s emiatt kevesebben járultak az urnákhoz országszerte, nemcsak a magyarság körében. A szavazatok mostani kiemelkedő száma azonban még a nyár eleji EP-választást is felülmúlják, mivel akkor „csak” 577 ezren pecsételtek a tulipánra, ami szintén kimagasló sikernek számított.

Erdély-szerte szinte mindenütt növekedett a szavazatok száma, s az arányok is emelkedtek vagy legrosszabb esetben változatlanok maradtak, visszaesés csak kivételesen fordult elő itt-ott. A székelyföldi tömbvidéken nem volt kérdéses a magyar siker, az RMDSZ-nek nincs is kihívója, sem román, sem magyar oldalról. Maros és Szatmár megyékben is bejött a papírforma és az RMDSZ végzett első helyen, a Szilágy megyei elsőség viszont kellemes meglepetés, a nyáron ugyanis a tulipán csak a harmadik helyezését érte el az önkormányzati választáson. Bihar és Kolozs megyékben is megerősödtek a magyarság pozíciói, akárcsak az elszorványosodó Arad, Brassó és Máramaros megyékben. Sőt, az igazi szórvány megyékben is javult az eredmény, Hunyadban például 5234, illetve 5160 szavazat gyűlt össze a szenátusi, valamint képviselőházi listán, nagyságrendekkel több, mint a négy évvel ezelőtti 3004, illetve 2971! A tágabb értelembe vett Erdély mind a 16 megyéjében javult az eredmény, még a csángók lakta moldvai Bákó megyében is, ha csak minimálisan is.

A magyarság megértette a választások fontosságát, összefogott, mozgósította magát, és nagy számba ment el szavazni. A tét kétségtelenül nagy a szélsőséges nacionalista román pártok megerősödése tükrében, a magyarság ügyét pedig senki más nem képviseli, ha mi magunk nem képviseljük. Az RMDSZ kampánya is profi volt, mondhatni, hogy eljutott minden magyarhoz. A józan ész üzenete nemcsak a magyarságot érintő kérdésekről szólt, hanem az egész ország hosszú távú sorsát meghatározó konkrét problémákról is. Kelemen Hunor elnökjelöltsége húzóerőnek bizonyult, számos román közéleti személyiség őt tartotta a legfelkészültebbnek, noha – a román pártokkal ellentétben – az RMDSZ kezdettől fogva leszögezte, hogy a magyarság számára a parlamenti választások jelentik a prioritást, az államelnöki pedig másodlagos.

Szakszerű hozzáállás, melynek gyümölcsei vasárnap értek be az urnáknál. Az eredmények nemcsak puszta számbeli növekedésre utalnak, hanem a tendencia megfordítására is, korábban ugyanis választásról választásra csökkent a szavazatok és a megszerzett parlamenti mandátumok száma, vagy legjobb esetben változatlan maradt. A következő ciklusban viszont bővül a magyarság politikai súlya Bukarestben, az RMDSZ egy-egy mandátummal többet szerzett a szenátusban és a képviselőházban. Ami lélektanilag is fontos tényező, mivel megerősíti a magyarság hitét, hogy eddigi egyéni és közösségi erőfeszítései nem hiábavalók, hogy igenis érdemes jövőt tervezni és építeni itt Erdélyben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére. Idén december elsején a magyarság nyertes lett!