Európa a geopolitika árnyékában (II.)

A XXI. század első harmadában a világ átalakulóban van, új világrendet képzelünk el, vagy csak a régit reformáljuk, ki tudja, de az biztos, hogy egy többpólusú, terjedelmes és egymástól elszigetelt régiókban fejlődő világ van kialakulóban.

Jövőnk szempontjából döntő kérdés, hogy ez a nagy átalakulás békés eszközökkel, ún. kompromisszumokkal, vagy, ahogy ezt jelenünkben látjuk, múltbeli szokásainkhoz igazodva, háborús eszközökkel történik, illetve bukik, mert egy igazán új világot nem lehet háborúkra építeni.

Az eszmék világa a múlté, a XIX. században felemelkedő ideológiáknak, mint liberalizmus, konzervativizmus, vagy szocializmus, nincs nagy jelentőségük, ezért a jobb-, vagy baloldalt emlegetni teljesen értelmetlen. Ma minden politikai igyekezet a hatalom megtartása, illetve megszerzése körül forog, és ennek eszköze egy „modern”, de hozzáteszem romboló geopolitika.

Az új világrendért küzdő három nagyhatalom mellett, egyéni érdekek jogán számos nemzetközi óriás vállalat is részt vesz a geopolitikai csatározásban, a káosz tehát terebélyesedik.

Az Egyesült Államok a régi geopolitikai elvhez ragaszkodva, a német és orosz szövetséget igyekezett megsemmisíteni, úgy látszik sikerrel, de jelen van a világ minden pontján, nemcsak gazdaságilag, de katonailag is. 

Oroszország geopolitikai stratégiájának legfontosabb pontja, az új Észak-Déli közlekedési út (INSTC), amely összeköti az országot Iránnal és Indiával. Ehhez a tervhez csatakozott a térség legtöbb országa.

A Kína által kezdeményezett Egy Övezett egy Út, szóval a régi Selyemút, legalább hatvan országot köthet össze, az egyik legkomplexebb geopolitikai-stratégiai terv, a fél világ dicséri, az amerikaiak szerint viszont Kína visszaél gazdasági lehetőségeivel.

Ha a fentiek mellé megemlítem a BRICS-et, és a Sanghaji Együttműködési Szervezetet, amely földrajzi kiterjedését és lakosságát nézve földünk legnagyobb regionális szervezete, akkor feltehető a kérdés, hol marad az amerikaiak egypólusú világrendje, van értelme még ehhez ragaszkodni?

De hol marad Európa, a világ legfejlettebb civilizációja miért nem vész részt ebben a vetélkedésben, miért maradtunk mi a geopolitika árnyékában? Van nekünk egyáltalán önálló geopolitikai elképzelésünk?

A jelenlegi, szomszédunkban zajló, és a közel-keleti háború teljesen felkavarta a világpolitika helyzetét, főleg Európa helyzetét. Az amerikai érdekeknek teljesen kiszolgáltatva, az erőltetett és felesleges Oroszország elleni szankciók, és az Északi Áramlat tönkretétele után, Európa gazdasága csúszik lefelé, Németország helyzete már-már tragikus. De ne soroljam a nehézségeket, a napi hírekben szinte csak ezekről hallani, no és az újabb és újabb fegyverekről, amelyeket Ukrajnának kell szállítani, hogy legyőzze a keleti agresszort.

Ha nem ébredünk fel, a régi Európa végleg eltűnik, gyermekeink, unokáink már egy egészen új, számunkra felismerhetetlen kontinensen nőnek fel.

Ha már geopolitika, akkor próbáljunk meg valami újat! Egy új szemlélet, egy új irányvonal! Csak dióhéjban: a geo szó Földet jelent, a mi földünket, ahol emberek élnek, a természet minden élőlényével és csodájával.  Goethe mondta volt egyszer: „Természet! Körülvesz, körülölel bennünket […]. Szüntelenül beszél hozzánk, mégsem árulja el titkát!” Ezzel a természettel jól kijönni, jól helyezkedni, és kihasználni, védekezni ellene, de tisztelni is, ez tulajdonképpen a geopolitika, és nem az, amit ma annak neveznek. 

Nem a szuperhatalmak versengése, nem az egyes államok előnyei, nem a másik legyőzése legyen a cél, hanem az, hogy az emberiség közös akarattal, közös elképzelésekkel teremtsen egy jól működő, a természettel barátságban élő világot.

Nincs szükség sem egypólusú, sem többpólusú világrendre, maradjon egy színes, soknemzetiségű, sok nyelvet beszélő és különböző kultúrákban élő világ, ahol tiszteletben tartják minden ember jogát az élethez. Közös problémáinkat viszont orvosoljuk közösen, józanul mérlegelve a lehetőségeket.

Európa megtehetné az első lépést, egy ilyen új, mindenre és mindenkire kiterjedő geopolitikai stratégia felé. 

A világ mai akut problémái, mint klímaváltozás, vízhiány, energiaválság, éhezés, járványok és az óriási életszínvonal különbség csak egy ilyen közös stratégiával kezelhetők. Ezen igazán érdemes elgondolkozni!

Már hallom a megjegyzést: az öreg utópista ismét álmodozik.

Igazuk lehet, de én nem miattam álmodozom, hanem azokért, akik még itt maradnak.

Ui. 

(A kecskeméti Neumann János Egyetem Budapesten működő Eurázsia Központjának van egy Geopolitikai Kutatócsoportja. Ők adták ki 2022-ben a tanulmányt: A geopolitika által uralt világ. 

Jó volna ha sokan tanulmányoznák, főleg politikusok.)