Már egyszer megfogalmaztam, most ismétlem: nem tudom, melyik hírnek higgyek, amikor (többek között, de elsősorban) az orosz–ukrán háború eseményeiről hallok, látok, olvasok. Óvatos vagyok. Fogalmazhatnám úgy is: lehet, hogy az illető híradásnak éppen a homlokegyenest fordítottja a valóság. Minden hír mondanivalója attól függ, ki fogalmazta meg, illetve kinek az érdekeit szolgálja.
A minap kaptam egy küldeményt a világhálón (mostanság nem az utcán hever a téma!), amelyet avval a felirattal ajánlottak, hogy másutt, egyetlen amerikai vagy nyugati vezető hírügynökség tudósítása között sem találkozhatunk evvel. Egy amerikai hírportálon egy újságíró avval a kérdéssel indította a hírt, hogy hallottunk-e a március 2-i ukrán provokációról? Állítólag egy néhány fős ukrán különítmény behatolt egy, a frontvonalon túli orosz faluba, ahol megölt egy személyt, és megsebesített egy tízéves fiúcskát. Mondhatnánk, ez egy öven százalékos hír. Lehetséges, de még az is feltételezhető, hogy az orosz titkosszolgálat hajtotta végre az egészet, indokot szolgáltatva az ellencsapásra. A bevezetőt követően egy bizonyos Doktorow nevű független politikai elemző nemhogy a provokáció részleteit, hanem az ellencsapást is taglalta.
A folytatásban a riporter összevágta azokat a kérdéseket, amelyeket az informált újságírók az eseménnyel kapcsolatban tettek fel amerikai szakembereknek, politikusoknak. Egyikük sem válaszolt, még csak nem is cáfolta a hallottakat. De miről is van szó?
Arról, hogy egy héttel az említett provokáció (?) után az orosz légierő csapást mért ukrán célpontokra. Doktorow szerint a 81 kilőtt rakétából hat Kinzhal-típusú volt. Állítása szerint ezek a rakéták olyan gyorsak, hogy egyetlen védőrendszer sem tudja semlegesíteni, feltartóztatni őket. (Az amerikaiaknak még nincs ilyen fegyverük, a kísérleti példány felrobbant!) Állította, hogy egy ilyen rakéta Kijev mellett az ukrán katonai erők vezérkari központját találta el. A bunkert 400 láb (120 méter) mélységben építették, s abban 300 vezérkari tiszt, valamint a NATO nem tudni hány katonai vezetője tartózkodott. Az építmény teljes egészében megsemmisült. Ismétlem: állítólag.
A tényeket ismertető újságíró logikusan következtetett arra (közérthetően meg is fogalmazta), hogy a most Európában folyó háborúban nem Ukrajna és Oroszország, hanem az Egyesült Államok és Oroszország harcol egymással. Ukrajna gazdasági potenciálja, katonai felszereltsége önmagában elégtelen lenne ellenállni az orosz támadásnak. A megkérdezett nyugati politikusok, katonai vezetők viszont azért nem szólnak egyetlen szót sem, mert el kellene ismerniük a NATO és az amerikaiak beavatkozását a háborúba. Az pedig egy harmadik világháború küszöbére sodorná az emberiséget. Ezt viszont senki sem meri, merné bevállalni, mert egy ilyen öldöklés az emberi civilizáció végét jelenthetné.
De vajon igaz-e az egész sztori? Avagy légből kapott újságírói kacsa?
De jó lenne tisztán látni! Akárcsak Zelenszkij elnök elszólásáról a Magyarországra vezető Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról.
Hozzászólások