Ki(k) a hétfő esti jelöltvita győztese(i) és vesztese(i)? Az egyik bukaresti hírtelevízió és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közösen rendezett elnökjelölti vitáján öten vettek részt, miközben Marcel Ciolacu PSD-s jelölt és a PNL-s Nicolae Ciucă nem mertek megméretkezni a többiekkel. Érthető módon, utóbbi felkészültségével és személyes „rátermettségével” csúfosan alulmaradt volna a többiekkel szemben, előbbi pedig a többiek boxzsákja lett volna a Nordis-botrány miatt.
Elena Lasconi, Mircea Geoană, George Simion, Cristian Diaconescu és Kelemen Hunor azonban vállalták a nyilvános megméretkezést, amely meglepően civilizáltan zajlott, aránylag kevés személyi támadással és övön aluli ütések nélkül. Személyeskedésre és kötekedésre leginkább Geoană folyamodott, mindenekelőtt Lasconi ellen, az USR jelöltje azonban jól bírta a támadásokat, lélekjelenléte is volt és keményen visszavágott a volt PSD-elnöknek.
A korábbi hasonló televíziós elnökjelölti vitákkal ellentétben a mostaniban a külpolitikai kérdéseknek jelentős szerep jutott, végül is a külpolitika az államfő feladatköre. Számos gazdasági, adminisztratív, államigazgatási, jogalkotási, oktatási és ideológiai kérdés is felvetődött, noha ezen területek a kormányhoz és a parlamenthez tartoznak. Az ukrajnai háborút illetően például Geoană és Simion a béke területi veszteség árán megközelítést támogatják, ami utóbbitól aligha meglepő tekintettel régóta hangoztatott orosz-párti állásfoglalásaira, előbbitől viszont igen meglepő, mivel a NATO-tagországok ezt majdnem egyöntetűen elutasították, főtitkár-helyettesként pedig erről tudomása volt. Lasconi, Diaconescu és Kelemen viszont elutasították a béke mindenáron című megközelítést, Kelemen például óvatosan fogalmazva jelezte, hogy az Oroszország győzelmét és Ukrajna, illetve az őt támogató Nyugat vereségét jelentené. Vagyis az RMDSZ elnöke is a háború olyan lezárásának híve, amely hosszú távú biztonságot és a szuverenitás megőrzését biztosítaná Ukrajnának, megállapodást pedig csak Kijev beleegyezésével támogatna, s nem az ukránok feje fölött.
A három óránál hosszabbra húzódott vita nyomán a román politikai elemzők leginkább Kelemen és Diaconescu teljesítményét díjazták, akik megfontoltan, felkészülten és kulturáltan fejtették ki álláspontjukat szinte minden területen. A televíziós vita – és általában korábbi teljesítményük – alapján egyértelműen ők a legalkalmasabbak az államelnöki tisztségre. Csakhogy Diaconescu mögött nincs semmilyen jelentős politikai alakulat, amely támogatná, Kelemenről pedig egyre több román mondja sóhajtózva, hogy „nagyszerű, kár, hogy magyar”, az RMDSZ pedig nem is titkolja, hogy a parlamenti választás a prioritás, s nem az államelnöki.
Ennek nyomán Lasconi és Simion tekinthetők a vita nyerteseinek. Az USR-s hölgy felkészültsége jócskán elmaradt a többiekétől, látszik, hogy nem jártas a nagypolitikában, lendülete, jóhiszeműsége, és lélekjelenléte viszont igencsak kibővítheti jobboldali szavazóbázisát, s nemcsak azért, mert Ludovic Orban már a vita legelején bejelentette visszavonulását javára. Teljesítményével Lasconi a PNL-ből kiábrándult szavazókból is kihasíthat egy szeletet Ciucă kárára. Simion is meglepően civilizált, megfontolt és felkészült volt, tartózkodott vitapartnerei elleni kirohanásoktól, leginkább a két megfutamodó jelöltet támadta. Ezzel ő is kihasíthat egy szeletet Ciolacu szavazóbázisából, sőt, másoktól is, ha bejut a döntőbe. Geoană viszont a vita vesztese, civakodó, arrogáns és kioktató stílusával aligha nyer többletszavazókat, sőt, az sem kizárt, hogy veszít eddigi szavazóiból mások javára.
Vasárnap a harc a második helyért zajlik, ahol szoros küzdelem ígérkezik Ciucă, Geoană, Lasconi és Simion között. Talán utóbbi kivételével bárki is jutna be közülük a döntőbe komoly eséllyel indul a PSD-s jelölttel szembe.
Hozzászólások