Katonák és politikusok

Merész lépésre szánta magát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök menesztésével. A társadalmi reakció szinte egyöntetűen elítélő volt, a sajtót, az internetes fórumokat – beleértve az államelnökség hivatalos oldalát és az elnök személyes honlapját – szidalom-cumáni árasztotta el, a felháborodott ukránok mondhatni, Zelenszkij fejére borították a bilit.

A menesztett vezérkari főnök ugyanis óriási népszerűségnek örvend, valós nemzeti hősnek tekintik. A haderők főparancsnokaként ő állította meg 2022-ben az orosz inváziót, akkor, amikor senki – még Kijev legszorosabb szövetségesei – sem számított rá, s Ukrajna jóformán külső segítség nélkül harcolt. Az első jelentősebb amerikai és európai fegyverszállítmányok csak 2022 májusában–júniusában érkeztek, a háború első három hónapjában az ukránok csak meglévő készleteikre számíthattak. Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök azonban ügyesen mozgósította forrásait, és megállította az orosz agressziót. Hallani sem akart semmilyen engedményről, kezdettől fogva keményvonalas álláspontot képviselt, a megszálló oroszok teljes kiűzésének híve, szókimondó stílusával többször is szembekerült emiatt az elnökkel. Ukrajnában sokkal keményvonalasabbnak tartják, mint Zelenszkijt, ezért az utóbbira zúduló vádak között az árulás is szerepel, Zaluzsnij eltávolításával Zelenszkij az agresszorral való megalkuvás felé kacsintana. Amúgy Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, Zelenszkij nagy politikai ellenfele is egyre gyakrabban puhasággal vádolja az elnököt.

Zelenszkij a tavalyi offenzíva kudarcát hányja a menesztett vezérkari főnők szemére: Zaluzsnij nagyszerűen irányította a védelmet 2022-ben, a megszállt területek felszabadítását azonban nem sikerült véghezvinnie 2023-ban. Megalkuvásról pedig szó sem lehet, Olekszandr Szirszkij új vezérkari főnök ugyanolyan keményvonalas, mint elődje. Korábban a szárazföldi haderők főparancsnoka volt, az oroszok kijevi visszavonulása, és mindenekelőtt az oroszok fölött 2022 szeptemberében aratott nagy harkovi győzelem hőse. Akkor az ukrán erők áttörték az orosz védelmet, az oroszok fejvesztve menekültek, az ukránok óriási mennyiségű hadizsákmányt ejtettek, a frontvonal pedig jó 50 kilométerrel keletre tolódott. Az új vezérkari főnök kinevezésével Zelenszkij inkább a megszállt területek felszabadítását célozza offenzív hadműveletek révén. A vezérkari főnök tisztségre Kirilo Budanov neve is felvetődött, a titkosszolgálat 38 éves főnöke azonban nem rendelkezik megfelelő katonai tapasztalattal, a kémek vezéreként azonban komoly károkat okozott az oroszoknak, Moszkva elfogási parancsot adott ki ellene.

A politikusok és a katonák közötti vitába a társadalom egyértelműen utóbbiakat pártolja, a sikereket a katonák számlájára írja, a kudarcokat viszont a politikusi beavatkozásra. A nemzetiség viszont fel sem merült, mint tényező. A menesztett Zaluzsnij ugyanis az egyetlen ukrán anyanyelvű személy volt Ukrajna magas rangú politikai és katonai vezetők között. Klicsko fővárosi polgármester és Budanov titkosszolgálati főnök orosz anyanyelvűek, mint az ukránok közel fele. Maga Zelenszkij szintén orosz anyanyelvű, noha zsidó nemzetiségű, Szirszkij új vezérkari főnök pedig Oroszországban született orosz, aki még a moszkvai katonai akadémián tanult, s az előbbiekhez hasonlóan az ukrán nyelvet felnőttként tanulta meg, úgy ahogy. Vagyis Ukrajna vezetői éppenséggel abból a nagy oroszajkú közösségből származnak, akiket Moszkva propagandája szerint könyörtelenül elnyomnák az ukrán nacionalisták. A Kreml ezen népes kategória állítólagos „felszabadítására” rohanta le Ukrajnát. Azt az Ukrajnát, ahol az úgymond „elnyomott” oroszajkúak a legmagasabb vezetői tisztségeket töltik be és fegyverrel a kézben elszántan küzdenek életüket kockáztatva az ő „felszabadításukra” küldött oroszok ellen. Még az oroszországi születésű, orosz nemzetiségű „import-ukrán” új vezérkari főnök is.