Keleti stratégia

Határozottabban el kell köteleznie magát a NATO elrettentő pozíciójának megerősítése mellett, hangsúlyozta Klaus Iohannis a washingtoni Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel való találkozásán. Ugyanakkor az egyre növekvő feszültségek közepette a tagállamoknak növelniük kell hadiipari termelésüket, ellenkező esetben „nem leszünk képesek megbirkózni a helyzettel”. Európa ugyanis képtelen volt leszállítani az Ukrajnának ígért egymillió tüzérségi lövedéket, mivel az egész európai hadiipar képtelen volt azt legyártani egy év alatt! Mindeközben Oroszország átállt a hadigazdaságra, felsrófolta hadiiparát, amely évi négymillió tüzérségi lövedéket gyárt!

Az ukrajnai városok elleni fokozódó orosz rakéta- és dróntámadások miatt Kijev mindenekelőtt légvédelmi eszközöket kér. Spanyolország és Németország már küldött Patriot elhárító rendszereket, és Scholz német kancellár felszólította NATO-s szövetségeseit, hogy járjanak el hasonlóan. Görögország nem hajlandó légvédelmi eszközöket küldeni Ukrajnának, s Varsó is jelezte, hogy Lengyelország nem mondhat le a délkelet-lengyelországi Rzeszow repülőterére telepített Patriot-rendszerről, mivel ez a repülőtér kulcsfontosságú logisztikai csomópont az Ukrajnába irányuló védelmi segélyszállítmányok számára.

Románia fontolóra veszi, hogy Patriot légvédelmi rendszert küldjön Ukrajnának, de cserében utánpótlásra számít, mert „elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – szögezte le Iohannis Washingtonban.

A román államfő szerint a NATO keleti szárnyának megerősítése mindenekelőtt a hadiipari kapacitások bővítéséből és a keleti tagországok védelmi rendszerei korszerűsítéséből állnak, s csak másodlagosan katonák Kelet-Európába való telepítéséből. Jelenleg Romániában mintegy 5000 NATO-katona van a Brassó megyei nagysinki, a Kolozs megyei aranyosgyéresi, a dobruzsai Kogălniceanu és az olténiai Deveslu katonai bázisokon, kb. ugyanannyi, mint Lengyelországban, vagy a három balti államban együttvéve. 

Lengyelország és a baltiak több mint egy évtizede kitartóan kérik Washingtont, hogy nagyméretű állandó NATO-bázisokat létesítsen területükön, akár a nyugat-európai bázisok áthelyezésével. Sőt, Lengyelország jobboldali államelnöke az amerikai atomfegyverek Lengyelországba telepítését kérte nemrég, miután tavaly az oroszok atomfegyvereket telepítettek a Lengyelországgal és két balti országgal szomszédos Belaruszba. Érthetetlen módon a jelentős NATO katonai bázisok továbbra is az egykori vasfüggöny mentén találhatók, az amerikai atomfegyverek pedig brit, belga, holland, német, olasz és török bázisokon találhatók.

Holott a háború a Fekete-tenger térségében zajlik, ezért jobban kell összpontosítani erre a régióra, konkrét tervekre és stratégiákra van szükség, amelyek segítenek megelőzni a konfliktus kiterjedését, hangsúlyozta Iohannis. 

Az évek folyamán az európai országok drasztikusan lefaragták védelmi kiadásaikat, míg a nyolcvanas évek második felében a nyugat-európai országok GDP-jük 3-4%-t, a kelet-európaiak pedig 4-5%-t fordították saját hadseregükre, manapság a nyugatiaknál az arány – a britek kivételével – mindenütt 2% alatti, s csupán a keleti NATO-tagországok többsége teljesítette a 2014-es NATO-csúcson egyhangúan elfogadott 2%-os szintet. Mindezt minél hamarabb korrigálni kell.