Kétélű gázfegyver

Írta:
2024. december 12. 17:18 (csütörtök) /

Súlyos érvágás érheti a magyar gazdaságot, ha az oroszok nem fizetnek Bulgáriának. Szófia a minap jelentette be, hogy december végén lezárja a csapot a Bulgárián keresztül haladó Déli (török) áramlat gázvezetéken, amennyiben az oroszok nem fizetik ki a tranzitdíját. Az USA ugyanis november 21-én szankciókat vezetett be a Gazprombank ellen, amely az orosz gázexportot kezeli. Moszkva ezen bankon keresztül fizette a tranzitdíjat is, Szófia viszont leszögezte, hogy az oroszok feladata alternatív fizetési módszer megtalálása. Bulgária szigorúan betartja az oroszokkal kötött szerződést, és nem engedélyezni a földgáz tranzitját, ha az oroszok nem fizetnek a szolgáltatásért.

A Bulgárián áthaladó Déli (török) áramlat évente 18 milliárd köbméter földgázt szállít Szerbiába, Magyarországra, Ausztriába, Szlovákiába, illetve kisebb mennyiségben más országokba is. Magyarországra ezen útvonalon érkezik évi 3,5 milliárd köbméter orosz gáz, míg az Ukrajnán keresztül haladó Barátság (Druzsba) vezetéken csak egymilliárd. Ezért Orbán Viktor a magyar gazdaság ütőerének nevezte a Déli áramlatot.

Ukrajna ugyanis mát tavaly bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a tranzitszerződést az orosz Gazprommal, s 2025 január elsejétől lezárja a területén áthaladó Barátság vezetéket. Kijev szerint eddig is csak azért engedélyezte működését, mert figyelembe vette a közép-európai országok érdekeit: Csehország, Szlovákia és – kisebb mértéken – Magyarország azon keresztül jutott orosz földgázhoz. A bolgár bejelentés az alternatívát is ellehetetlenítené, fölöttébb érzékenyen érintve Magyarországot, Szerbiát és Szlovákiát – kisebb mértékben Ausztriát is.

A 2022 januárjában, közvetlenül az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt beindított vezeték ugyanis az utolsó, amelyen Oroszország még földgázt exportál nagy mennyiségben Európába. A Balti-tenger alatt haladó Északi áramlatot felrobbantották, Varsó pedig nem teketóriázott, és rögtön lezárta a Lengyelországon keresztül haladó Jamal vezeték csapját Ukrajna orosz lerohanásakor. Bulgária bejelentése korántsem meglepő, tekintettel a feszült orosz–bolgár viszonyra. Moszkva ugyanis 2022 nyarán előzetes figyelmeztetés nélkül zárta le a gázcsapot Bulgária számára, a területén áthaladó vezetéken kizárólag más országokba áramlik az orosz gáz. Szófia ezért nem zárta el a tranzitot már 2022-ben válaszként az orosz intézkedésre. Miután éveken keresztül Moszkva zsarolta Európát a gázcsap elzárásával, a fagyi visszanyal, s Varsó és Kijev után immár Szófia is az oroszok ellen fordítja a gázfegyvert. Akárcsak Lengyelország és a balti államok, Bulgária is gondoskodott alternatíváról, tavaly elkészült a Görögországgal összekapcsoló vezeték, a bolgárok immár onnan szerzik be a szükséges gáz jelentős részét, kisebb részét pedig saját Fekete-tengeri kikötőjén, Burgaszon keresztül. 

Az orosz gáz mellett kitartó Szerbia, Magyarország, Szlovákia és Ausztria lépéskényszerbe kerültek. Magyarország – és Törökország – mentességet kért az USA-tól a Gazprombank ellen bevezetett szankciók alól, mivel a földgáz árát azon keresztül fizették. Az ügy alighanem a minapi Trump–Orbán floridai találkozón is felvetődhetett, de az új elnök csak január 20-án veszi át tisztségét. A kérdés azonban továbbra is tüskés marad, Trump számára Európába orosz energiaimportja mindig is vörös posztó volt, sokkal határozottabban lépett fel ellene, mint a Biden adminisztrációt. Trump már első elnöksége idején is vehemensen kikelt ellene, szankciókat vezetett be, melyeket Biden oldott fel 2021-ben, s csak az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán vezette be újra. Trump elvárja európai szövetségeseitől – az „Amerika az első” szemlélet jegyében – hogy lehetőleg az USA-tól szerezzék be energiaszükségleteiket, s ne másoktól, különösképpen nem Oroszországtól. Minimális viszonozásnak tekinti cserében az Európának nyújtott NATO-védelemért.

Hozzászólások