Meggondolatlanul beszélni, össze-vissza dobálózni a szavakkal senkinek sem ajánlatos. Egy megfontolt közember is megrágja mondanivalóját, mielőtt még szélnek ereszti, akár baráti körben is. Diplomatáknak, politikusoknak különösen nem ajánlatos. Annak súlyos következményei lehetnek egy országon belül is, de akár országok közötti kapcsolatokban is.
Hallom a német védelmi miniszter minapi nyilatkozatát, miszerint fel kell készülni arra, hogy bekövetkezik a háború. Nem tudom, ki hatalmazta fel őt ennek a nyilatkozatnak a megtételére, mert kétségtelen, hogy meggondolatlanság volt. Az illető azt szerette volna tudatni, hogy jelenleg nincs egy megfelelően felkészített német hadsereg, azt ezután kell kiképezni, felkészíteni egy „esetleges” háborúra. Nyilatkozata viszont egészen mást sugallt. Egy átlagpolgár egy ilyen nyilatkozatot követően elmegy és felkészül a nincstelen hónapokra. Ha teheti, úgy szedi a sátorfáját és békésebbnek ígérkező vidékre költözik. Ha nem, akkor bespájzol. Felvásárolja a tartós élelmiszereket (liszt, cukor, olaj, zsír), ha van hol tárolnia, húst, valamint konzerveket, sőt még egészségügyi cikkeket is. Ha nem is tapasztalta saját bőrén, de bizonyosan hallott egy s mást a második világháborút végigszenvedett német őseitől. És kialakulhat egy tömegpszihózis, az egész országban mindent felvásárolnak, talán még a vasszögeket is.
Az Európa Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is alaposan elvetette a sulykot, amikor legutóbb arról nyilatkozott, hogy az Uniónak meg kell kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Indok: Ukrajna jelentős előrelépést tett a törvények módosításában, a korrupció letörésében és a kisebbségi kérdésben. Hogy milyen törvényeket módosított, fogalmazott át az ukrán parlament, arról egy jogásznak kellene beszélnie. A virágzó korrupcióról viszont talán már az utcagyerekek is tudnának némi pontosabb információt adni. Most derült ki, hogy az amerikai fegyveres segítség egy része Gázában landolt. Bizonyára nem ingyen. Miközben az ukrán hadsereg krónikus lőszerhiányban szenved. A nyilatkozattal kapcsolatban Leyen asszony elődje maga mondta, hogy elhamarkodott ötlet, hiszen Törökországgal négy évtizede folynak a tárgyalások, s még mindig nem nyerte el a tagstátuszt.
A kisebbségi jogokról a kárpátaljai magyarok vagy az észak bukovinai románok, a keleti régiókban lakó oroszok is mondanának egy s mást az érvényben lévő nyelvtörvényről az elnök asszonynak, ha hajlandó lenne lehajolni meghallgatni a köznépet. Ő viszont az amerikaiak sugallta politikai szöveget olvassa fel, hogy további harcra ösztökélje a háborúban kimerült ukrán néptömeget és hadsereget.
Személyes tapasztalatom a meggondolatlan szövegelésről: több mint három évtizeddel ezelőtt Magyarország bukaresti nagykövete jött Aradra koszorúzni október 6-án. Az előestén az RMDSZ-székházban egy találkozón a társaságában lévő katonai attasé egy olyan meggondolatlan kijelentést tett, amellyel megsértett egy jelen lévő román hölgyet. A nagykövet elnézést kért beosztottja kijelentéséért, majd visszahívatta a diplomatát.
Költői kérdésként: vajon ki hívatja vissza hivatalukból a fentebb említett, meggondolatlanul nyilatkozgató magas rangú tisztségviselőket?
Hozzászólások