NATO-gyakorlat

Írta:
2024. január 31. 16:51 (szerda) /

Nagyméretű katonai gyakorlatot indított el a NATO, amely az USA-tól a Balti-tengerig terjed. A 90 ezer katona részvételével zajló gyakorlat célja Németország, Lengyelország és a három balti ország megvédése egy potenciális orosz támadástól.

Pontosabban a haderők áthelyezését gyakorolják, azt, hogy milyen gyorsan és hatékonyan lehetne átszállítani nagyméretű csapatokat az USA-ból, illetve a NATO nyugat-európai bázisairól Lengyelországba és a három balti országba. Ahol csak kis létszámú, 1200-1400 fős NATO-csapatok állomásoznak, azok is ideiglenes jelleggel – Észtországban britek, Lettországban kanadaiak, Litvániában németek, s Lengyelországban is csupán 4000 amerikai katona van. Ez nyilván túl kevés egy esetleges átfogó orosz támadás visszaveréséhez, komoly utánpótlás szükséges.

Lengyelország és a baltiak több mint egy évtizede kitartóan kérik Washingtont, hogy nagyméretű állandó NATO-bázisokat létesítsen területükön, akár a nyugat-európai bázisok áthelyezésével. Kérésük süket fülekre talált, jelenleg nincs olyan nagy kaliberű lengyel hazafi Washingtonban, mint annak idején Zbignew Brzezinski, aki belülről képes lenne befolyásolni az amerikai külpolitikát. Az USA ugyanis kényesen ügyelt Moszkva „érzékenységére”, Obama hallani sem akart a lengyelek és a baltiak óhajáról, s Ukrajna felfegyverezését ugyanúgy visszautasította. Csupán a moszkvai szeszélyekre kevésbé fogékony Trump volt hajlandó a fentebb említett kis, ideiglenes bázisok létrehozására, illetve fegyvereket adni Ukrajnának. 35 évvel a hidegháború után a NATO-bázisok továbbra is az egykori vasfüggöny nyugati oldalán maradtak, sőt, ott is leépítették. Az Európában lévő amerikai katonák száma 100 ezerre csökkent (abból 35 000 Németországban), miközben 1989-ben csupán Nyugat-Németországban 250 000 amerikai katona állomásozott, a Kelet-Németországban lévő 350 000 szovjet katona ellensúlyozására! Amerikai atomfegyverek belgiumi, hollandiai, németországi, olaszországi és törökországi NATO-bázisokon vannak, noha a minap Washington hivatalosan bejelentette, hogy ismét atomfegyvereket telepít Nagy-Britanniába, ahonnan szintén a hidegháború vége után vitték el azokat. Amúgy a britek saját atomarzenállal rendelkeznek.

Nemcsak az Európában lévő NATO-csapatok száma csökkent drasztikusan, az európai országok szintén jelentősen csökkentették hadi kapacitásaikat. Jelenleg az európai hadseregek összlétszáma 1,3 millió körüli, miközben 1989-ben még 3,4 millió volt, s a legtöbb ország törölte a sorkötelességet. Védelmi kiadásaikat is lefaragták, míg a nyolcvanas évek második felében a nyugat-európai országok GDP-jük 3-4%-t, a kelet-európaiak pedig 4-5%-t fordították saját hadseregükre, manapság a nyugatiaknál az arány – a britek kivételével – mindenütt 2% alatti, s csupán a keleti NATO-tagországok teljesítették a Fehér Ház által lassan tíz éve szorgalmazott 2%-os szintet. Németország ugyan 100 milliárd eurós hosszú távú hadsereg-fejlesztési programot jelentett be az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, de lassan mozognak. Az egyik német tábornok arról panaszkodott a napokban, hogy más országhoz hasonlóan, a hidegháború után Németország is rengeteg tankot, lőszert, és egyéb hadanyagot semmisített meg, beleértve a tároló infrastruktúrát is. Olyan rendszerük volt, amely képes volt azonnali mozgósításra, de annak nagy részét felszámolták. Az egész európai hadipar képtelen annyi lőszert gyártani, mint amennyire Ukrajnának szüksége lenne honvédelmi harcában.

Közben Oroszország felsrófolta hadi termelését, a hadi kiadások pedig a költségvetés egyharmadát teszik ki idén. Tavaly taktikai atomfegyvereket telepítettek a Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal határos Belaruszba, a három NATO-tagország pedig nyilván nem nézhette ölbe tett kezekkel az orosz fenyegetést. A február végéig tartó nagy NATO-hadgyakorlat válaszlépés az egyre fokozódó orosz agresszivitásra. Végül is már az ókori rómaiak is tudták, ha békét akarsz, készülj fel a háborúra.

Hozzászólások