Nemzetiségi autonómiának álcázott oroszosítás?!

Valósággal sokkolták a moldovaiakat az EU-s népszavazás területi eredményei. A Gagauz autonóm tartományban a lakosság alig több mint 5%-a támogatta Moldova EU-s csatlakozását! Az elutasítás egyetlen más közigazgatási egységben sem öltött akkora mértéket, noha a szomszédos, bolgár többségű Taraclia járásban is csak 8% támogatta az uniós csatlakozást. Az 1992 óta Kisinyov ellenőrzésén kívül eső, azóta erőteljes moldovai-, román- és Nyugat-ellenes agymosásnak kitett transzdnyeszteri lakosok 31%-a a csatlakozás mellett szavazott, mármint azok, akik átkeltek a Dnyeszteren, hogy szavazhassanak.

Gagauzia viszont 1994 óta Kisinyov ellenőrzése alatt áll, a moldovai sajtó és intézmények oda is eljutnak, a Kreml háborús propagandáját sulykoló orosz médiát viszont 2022 óta betiltották. Szöges ellentétben a szakadár transzdnyeszteri területekkel, a gagauzok integrálódtak Moldovába, részt vesznek az ottani intézményekben, sokan Kisinyovban telepednek le tanulás vagy karrier céljából, az államelnök-választáson például két gagauz nemzetiségű jelölt indult, Irina Vlah és Alexandr Stoianoglo személyében, sőt, utóbbi be is jutott a második fordulóba. Mégis az oroszpárti orientáció a gagauzok körében a legmagasabb, rájuk hat leginkább a nyugatellenes orosz propaganda. Összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben, mint a moldovai többségre, vagy bármely egyéb nemzeti közösségre, beleértve az oroszokat. Mondhatni, hogy a türk gagauzok oroszabbak, mint az oroszok a Pruton túli Moldovában!

A gagauzokat a nomád népvándorló úzok (vagy kunok) maradványainak tekintik, népnevük a Gok-oguz-ból, vagy Kök-oguz-ból (azaz kék úzok) származik. Nyelvűk csak tájszólásilag tér el a töröktől, a gagauzok azonban mindig is ortodox keresztények voltak. Létszámuk alig haladja meg a százezret, s az ukrán után a legnépesebb nemzeti kisebbség Moldovában, népesebb, mint az orosz közösség. Jóllehet Moldova összlakosságának csak kb. 5%-t teszik ki, Kisinyov autonómiát biztosít 1994 óta a gagauzok számára. Kisinyovban ugyanis korántsem tartják ördögtől valónak a nemzetiségi alapú autonómiát, mint Bukarestben. Sőt, annak értelmében Gagauziának joga van elszakadni Moldovától, ha utóbbi Romániával egyesülne.

Kisinyovban azonban egyre inkább felvetődik a gagauz autonómia felszámolása. Közel 85%-os gagauz többsége ellenére az autonóm tartományban ugyanis csak néhány elemi szintű gagauz nyelvű falusi iskola működik, általános vagy magasabb szintű viszont nem. Még a román oktatás is jobban áll, szeptemberben beindult az első román tannyelvű általános iskola. Az oktatás több mint 80%-a (és a magasabb szintű 100%-a) oroszul zajlik, ami tüske Kisinyov szemében. A közigazgatás pedig majdnem teljes egészében orosz nyelvű, csak a közfeliratokon találkozni gagauz és román nyelvvel az orosz mellett. Autonóm jellegéből kifolyólag Gagauzia saját maga szabályozza az oktatást és a közigazgatást, abba Kisinyovnak nemigen van beleszólása.

Éppen ezért kérdőjeleződik meg Kisinyovban a gagauz autonómia jogosultsága. A nemzeti alapú autonómia célja a kisebbség nemzeti önazonosságának megőrzése, a gagauzok viszont eltorzították, és az oroszosítás eszközének használják. Ami egyszerűen felháborító számos moldovai számára. Ha a gagauzok elutasítják az anyanyelvű oktatást és közigazgatást, akkor küldjék gyermekeiket inkább román iskolákba, ne orosz nyelvűbe, s a közintézményekben is inkább az államnyelvet használják. Más európai nemzeti kisebbségek sóvárognak az autonómiáért, a gagauzoknak megadták, de kiforgatták jellegéből. Nehogy már a gagauz autonómia a további eloroszosítás eszköze legyen Moldovában, vélik egyre többen. Ezért is vetődik fel megszűntetése. A nagy kérdés csupán az, hogy milyen eszközökkel lehetne ezt elérni, mert a karhatalmi kényszer nem demokratikus és könnyen visszasülhet. Arról nem is beszélve, hogy muníciót szolgálna a moszkvai propagandának.