Óriássárkány Európában

Írta:
2024. május 15. 17:53 (szerda) /

Stratégiai partnerséget kötött Kína és Magyarország Hszi Csin-Ping kínai elnök múlt heti budapesti látogatása alkalmával. Az ázsiai óriássárkány a legnagyobb beruházó Magyarországon, 16 milliárd eurónyi tőkét fektetett be, főleg elektromos járművek és azokhoz szükséges akkumulátorok gyártására.

Kína lecsap a lehetőségekre, könyörtelenül kihasználja vetélytársai gyengeségeit. Vagy inkább öngóljait. Brüsszelben a zöld átállást az ideológiai fanatizmus irányítja, nem a pragmatizmus, vagyis olyan célokat erőltetnek tűzzel-vassal, melyeket az európai gazdaság képtelen teljesíteni. Az európai ipar képtelen elég gyorsan átállni az elektromos járművek gyártására, Kína viszont igen. Az egyéb zöldenergia infrastruktúra (napelemek, akkumulátorok stb.) terén még jelentősebb a kínai előny. A kínaiak már most az uniós elektromos járművek piacának 35-40%-t s a zöldenergia infrastruktúra 75-80%-t uralják, és a részesedésük növelését tervezik. Még azok a nyugati cégek, amelyek fokozatosan áttérnek a hagyományos benzinmotoros autókról az elektromosok gyártására is kínai akkumulátorokkal kénytelenek felszerelni járműveiket. Kína könyörtelenül kihasználja lépéselőnyét, és hasznot húz az EU ideológiai öngóljából – megteszi a „szívességet”, hogy hozzájárulván az uniós célok eléréséhez, „nagylelkűen” saját zsebébe irányítja az európai zöld átállás gazdasági hasznát, hoppon hagyván az európaiakat.

Magyarország kivételével. Orbán Viktor már a 2022-es tusványosi beszédében is az energiapolitikát nevezte meg Magyarország gazdasági stratégiai alappillérének, s Kínával együttműködve lecsap a magas labdára. Magyarország már most is a világ harmadik legjelentősebb akkumulátor gyártója, csupán a két óriás, Kína és az USA előzi meg e téren, s a kínai kapcsolatok révén tovább erősíti pozícióit. A minap kötött stratégiai partnerség mindkét félnek előnyös. Kína kihasználja Magyarország EU-s tagságát, vagyis azt, hogy a Magyarország területén legyártott kínai termékeket korlátlanul értékesítheti az egész Unióban, Magyarország számára pedig a kínai beruházások gazdasági fejlődést biztosítanak, és alternatívát jelentenek a brüsszeli balliberális ideológiai zsarolás miatt zárolt EU-s pénzalapokra. Budapest felismerte, a nyugati gazdaságok hanyatlását és Kína felemelkedését, s a kölcsönös előnyök elve alapján szerveződő, ideológiamentes globális gazdasági fejlődés útjára lépett.

Korábban a kínai elnök Belgrádban és Párizsban járt – előbbi helyszínen az USA orra alá tört borsot, utóbbi helyszínen pedig nemcsak Macron elnökkel, hanem von der Leyen asszonnyal is tárgyalt. Az európaiak a kínaiak gazdasági nyomulásának visszaszorítását próbálták elérni, de Hszi Csin-ping semmilyen engedményre sem volt hajlandó. Európa túl kicsi és túl gyenge gazdaságilag, hogy megszoríthassa az ázsiai óriást. Miután az utóbbi 30 évben Európa tudatosan leépítette iparát, Kína a világ összeszerelő-műhelyévé vált, technológiai előnyre tett szert, amivel a maradék európai ipart is egyre jobban kiszorítja a pályáról. Tavaly például Kína közel 300 milliárd eurós többletet regisztrált az EU-val szemben! A zöld átállás hatalmas potenciálja alighanem tovább növeli a kínai előnyt, az európai ideológiai öngól még rátesz jó néhány lapáttal a kínaiak előnyére. Európa immár Kínától függ gazdaságilag, Scholz kancellár megalázkodva tárgyalt emiatt nemrég Pekinben a kínai elnökkel. Az óriássárkány behálózza Európát.

Hozzászólások