Tízévnyi késés ürügyén

Az emberi gondolat néha egészen furcsa szárnyalását alighanem valamennyien tapasztaltuk. Meglátok valamit, és innen elindul a gondolatsor lavinája. „Ki tudja, hol áll meg?”

Küszöbön a tanévkezdés.

Ismerős fiatal tanárnő mesélte, hogy munkahelyén, a Gyermekek palotájában furcsa állapotok uralkodnak. Kívülről valóban nagyon lepusztult az egykori Andrényi-ház. Ezt minden járókelő láthatja. 

No de belülről?

Valamikor az ’50-es évek elején jómagam is látogattam az akkori Pionírház néhány szakkörét. Akkor még minden nagyon rendben volt. Olyan régen történt, hogy talán igaz sem volt. Néhai Péter Elek kollégám később, tanár-oktatóként, a repülőmodellező körnek országos hírnevet szerzett.

Most azt hallom, hogy néhány szoba beázik, s a vödörnek ott kell állnia a sarokban, hogy eső esetén…

Szóval a báró dinasztia „öröksége” ma már így fest.

Évek óta épül, azaz inkább csak épülget a liget végén, a megyei tanfelügyelőség szomszédságában (amúgy ez szerencsés helyválasztás volt) a gyermekek új palotája. Az egyébként nem túl dús tervezői fantáziáról tanúskodó épületen, éveken át, hol dolgozgattak az építők, hol hosszú hónapokig egy lélek sem járt arra. Egy szülő a téma kapcsán epésen megjegyezte, hogy inkább úgy fest az építmény, mint egy kiskorúaknak szánt javítóintézet.

Hát ez erős, de közel áll az igazsághoz.

De most inkább arról beszéljünk, hogy a várva várt létesítmény környékén megint mélységes a csend, szó sem lehet arról, hogy ebben a tanévben megtölti a gyermekzsivaj. 

Egyébként az új létesítmény már eddig is megdöntött minden eddigi aradi építkezési késedelmet. Idén éppen tíz (!) éve, hogy használatba kellett volna adni. Akkor amott, a főtéren nem lenne szükség a beázó termek elleni védekezésre.

Szóval Andrényiék hagyatéka ma a belváros egyik szégyene.

Apropó, tetszettek mostanság a Horia utcában járni? Nos, a Neuman ház előtti járda, az épület udvara is a gazdátlanság ezernyi jelét mutatja.

Hát így állunk 2023 szeptemberében.

Ahogy mondani szokás ilyen esetekben: Arad egykori két jótevője forog a sírjában. A nagyritkán Aradra tévedő leszármazottak pedig véka alá rejtik véleményüket és szomorúságukat.