Ne számítsanak az USA védelmére azok a NATO-tagországok, amelyek nem fordítják GDP-jük legalább 2%-t honvédelemre, szögezte le Donald Trump volt és lehetséges leendő amerikai elnök hétvégén egy kampányrendezvényen.
Az amerikai politika fenegyerekének kijelentése sokk-hullámokat eredményezett a NATO európai tagországaiban, holott nem újdonság. Magas rangú európai politikusok korábban is jelezték, hogy elnöksége alatt Trump hasonló álláspontra helyezkedett. Az sem titok, hogy az amerikaiak jelentős része élősködőnek tekinti az európaiakat, mert a NATO védőszárnya alá bújnak, de nem hajlandók hozzájárulni annak fenntartási költségeihez, Trump pedig ezen kategória szószólója. Ha nem hajlandók fizetni, hadd váljanak az orosz medve martalékává.
A védelemre fordítandó 2%-os célt még a Krím orosz megszállása nyomán összehívott 2014-es NATO-csúcson fogadták el egyhangúan a tagországok Obama akkori elnök szorgalmazására. Nem meredek kiadásnövelésről volt szó, hanem fokozatos, tíz éven belül teljesítendő célról. Akkor az USA egymagában állta a NATO költségeinek 72%-t, a többiek hozzájárulásának fokozatos növekedéssel 2024-ra az arány 66%-ra csökkent volna. Vagyis az USA még így is a költségek kétharmadát fedezte volna, a többieknek pedig a maradék egyharmadot kellett volna összedobniuk. Nem is lett volna olyan nagy erőfeszítés, az európai NATO-tagországok együttes gazdasági összteljesítménye ugyanis jóval nagyobb, mint az USA-é, a NATO pedig mindenekelőtt Európa biztonságát, nem az USA-ét garantálja. Az USA képes megvédeni önmagát, nem szorul mások segítségére, Európa viszont nem. Holott az orosz agresszió Európát fenyegeti, kongatják is rendszeresen a vészharangokat emiatt a magas rangú európai politikai és katonai vezetők. A biztonság pedig pénzbe kerül, ezt Európában végre tudomásul kellene venni, üzenik Washingtonból. Csupán a hangnem változik, Obama és Biden elnökök szép szóval, Trump viszont az asztalra csapva szándékszik rávenni az európaiakat, hogy anyagilag járuljanak hozzá saját védelmükhöz. Potenciális külső támadás esetén a katonák és a haditechnika oroszlánrészét úgy is az USA adná.
Tíz évvel az egyöntetűen elfogadott döntés után azonban csak 11 európai NATO-tagország teljesítette a célkitűzést a 29-ből! Mindenekelőtt a kelet-európai volt szocialista tagországok teljesítették a 2%-os szintet (Magyarország és Románia esetén az arány egyaránt 2,4%), Lengyelország pedig 3,9%-ra növelte védelmi kiadásait, ami már az USA 3,5%-os szintjét is meghaladja. Ellenben a nyugatiak – egy-két kivételtől eltekintve – tíz év után sem teljesítették írásban vállalt kötelezettségüket, Németország például csupán GDP-je 1,57%-t fordítja védelmi célokra, Olaszország 1,46%-t, a sereghajtó Belgium pedig csupán 1,13%-t. Holott az Obama által kért és Trump által követelt 2% jócskán elmarad a korábbi szinttől – a nyolcvanas évek második felében a nyugat-európai országok GDP-jük 3-4%-t, a kelet-európaiak pedig 4-5%-t fordították saját hadseregükre. Arról nem is beszélve, hogy Oroszország megháromszorozta hadi kiadásait 2022 óta, immár költségvetése közel 40%-t ilyen célokra fordítja!
Trump fenyegetőzése azonban kevés konkrétummal járna, az orosz veszélynek leginkább kitett kelet-európai országok eleget tettek Washington elvárásainak, a nyugatiak pedig kedvezőbb földrajzi fekvésűk nyomán kevésbé kitettek az orosz fenyegetésnek. Ahhoz ugyanis az oroszoknak előbb meg kellene hódítani a keleti országokat, a nyugati nagyvárosokban elszaporodó iszlám terrorista-fészkek ellen pedig amúgy sem számítanak NATO-bombázók bevetésére.
Hozzászólások