Keleti bővítés

Mindenért a Nyugat, főleg az USA a hibás, mert a hidegháború vége után átverték Oroszországot, ismételte meg régóta hangoztatott mantráját Putyin az amerikai Tucker Carlsonnak adott múlt heti hosszas interjúban. Az orosz elnök mindenekelőtt a NATO keleti bővítése ellen kelt ki, azt tartja, ezzel döfték leginkább hátba a nyugatiak Oroszországot, holott szerinte megígérték, hogy ilyesmire nem kerül sor. A vasfüggöny összeomlása óta a NATO mégis öt hullámban terjeszkedett kelet felé.

Az amerikai sztárújságíró érthetetlen módon nem kérdezett rá, hogy milyen szerződésben rögzítették mindezt. Mert az égvilágon semmilyen írásba foglalt jogi érvényű nemzetközi dokumentum sincs arról, hogy a NATO bezárja kapuit minden csatlakozni kívánó ország előtt, ha lett volna, az oroszok rég előrukkoltak volna vele. Gorbacsov egyértelműen kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy a NATO-bővítés témája egyáltalán nem került szóba az 1989–91 közötti tárgyalások során. Csupán arról állapodtak meg az 1990-es német egyesítésnél, hogy az egykori NDK területén nem létesítenek NATO-bázisokat. „Ezt az évek során betartották” – mondta Gorbacsov, az egykori NDK területén ma sincs semmilyen NATO -bázis.

Tavaly óta a NATO-nak 31 tagországa van, Svédország várható csatlakozásával pedig 32-re emelkedik a szám, ez kereken duplája az 1989-es 16-nak. A hidegháború utáni első bővítési hullámban Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozott, a tavalyi utolsóban pedig Finnország. Kivétel nélkül valamennyi bővítési hullám az ajtón kopogó országok szorgalmazására történt, nem az USA nyomására. Miért zavarja Putyint, hogy a magyarok, csehek, lengyelek és finnek – csak az első és utolsó bővítési hullámnál maradva – a NATO védőszárnya alá bújtak? Mivel csorbult Oroszország biztonsága az elmúlt 25 évben attól, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-tagokká váltak? Attól, hogy egy ország belép a NATO-ba, és biztonsági garanciát kap az USA-tól, még nem jelenti, hogy NATO-támaszpontok jönnek létre területén. Magyarországon és Csehországban például nincsenek NATO-bázisok, de még az 1949-es alapítótag Norvégia területén sem! Lengyelországban és a balti államokban összesen pedig kevesebb, mint 8 ezer NATO-katona állomásozik. S egyáltalán mi köze Putyinnak a kelet-európai országok NATO-tagsághoz? Akárcsak minden független ország, a SZUVERÉN Magyarország, Csehország, Lengyelország vagy Finnország ahhoz a katonai vagy gazdasági szövetséghez csatlakozik, amelyhez jónak látja. Moszkva ebbe nem szólhat bele, ahogy például Bukarest, Kijev, Varsó, Stockholm, Brüsszel, Washington stb. stb. sem szólt bele abba, hogy Oroszország a BRICS szövetséget választotta.

Putyin birodalmi logikája azonban képtelen elfogadni a kis nemzetek szuverenitását. A Kreml ura nagyhatalmi befolyási övezetekben gondolkodik, melyben a kis országoknak nem lehetnek önálló érdekeik, csupán engedelmeskednek a fölöttes nagyhatalom akaratának, ahogy tették 1989 előtt. Ezen logika alapján vádolta meg a lengyeleket a második világháború kitöréséért, mert nem voltak hajlandók engedelmeskedni Hitlernek. Egyszerűen elképesztő. Sauli Niistö, Finnország leköszönő államelnöke kerek-perec kimondta, hogy Putyin birodalmi logikája taszította országát a NATO-karjaiba, azzal, hogy 2021 decemberében Washingtonnak küldött ultimátumában azt követelte, hogy a NATO ne fogadjon be új tagokat, sőt, vonuljon vissza a hidegháborús vonalra. Nem Moszkva dönti el, hogy Finnország milyen szövetséghez tartozik, szögezte le a finn elnök, Putyin pedig nézzen tükörbe, ha kíváncsi, miért igyekeznek a kelet-európai országok a NATO védőszárnya alá.