Az ölelés jótékony hatásai

A világnapok rengetegében keresgélve találtunk rá az ölelés világnapjára. Országonként változó, hogy mikor tartják a Nemzeti Ölelés Napját, hazánkban és az USA-ban január 21-én, Magyarországon július első szombatján, a világnapot pedig október 15-re jelölték ki. Ennek a jeles napnak az ünneplését Kevin Zaborney lelkész indította el 1986-ban Michiganben és azóta számos országban elterjedt.

Az ölelés életünk egyik nagy értéke, nem kerül semmibe a gyakorlása, minden nap alkalmazhatjuk, nemcsak a világnap alkalmával. Ölelünk bánatunkban, örömünkben, együttérzésünkben, felhőtlen boldogságunkban, szomorúságunkban, találkozáskor, búcsúzáskor és úgy érezzük, hogy nagyon jólesik testünknek és lelkünknek.

Különböző nevelési irányzatok vannak, egyesek szerint jó, ha a babát mennél többet ölelgetjük, szeretgetjük, ezt a kutatók támogató jellegű érintésként határozták meg (ide tartozik a bőrkontaktus és a szoptatás is), mások szerint kifejezetten hátrányos, ha egyfolytában ölbe vesszük a csecsemőt. A kutatók EEG (elektroenkefalográfia – pszichofiziológiai mérőeljárás, amelynek segítségével a pszichés működés élettani hátterét vizsgálják, voltaképpen az idegsejtek elektromos aktivitásának regisztrálására szolgál) segítségével tanulmányozták a babák agyi fejlődését, és megállapították, hogy a bőr fizikai ingerlésére adott agyi reakciók ilyen pici korban is jelentősen alakítják az agy fejlődését, reakciókészségét, a későbbi testséma érzékelését, fájdalomérzékelést, és közvetve az intellektuális fejlődést is. 

A fizikai kontaktus, vagyis az ölelgetés szerepe az újszülött korban sokat kutatott terület. Kiderült, hogy az ölelgetés a babáknál genetikai változásokat is okozhat, ugyanis a génjeink velünk születnek, de nem mindegyik aktív életünk során, de a környezeti hatásoknak megfelelően képesek ki vagy bekapcsolódni. Az emberi agy csecsemőkorban még jelentős változásokon megy keresztül, mivel vannak agyterületek, amik születéskor még ki sem fejlődtek, ezért fontos, hogy milyen hatásoknak van kitéve a baba, ha elhanyagolják, akkor főleg a stresszhormonok szabadulnak fel, ha szeretgetik, akkor a bizalom és biztonság érzését kiváltó oxitocin fejti ki hatását. A későbbiek során is, amikor a gyerek már megnőtt, az ölelés fontos üzenetet hordoz a fiatalok számára is: semmi baj, szeretlek, megoldjuk, veled vagyok, nem haragszom, megértelek, fontos vagy nekem, nem vagy egyedül.

A statisztika szerint az emberek egyharmadának nincsen minden nap fizikai kontaktusa, pedig az emberek 75%-a vágyna több ölelésre, amely alkalommal nemcsak a boldogsághormonok szabadulnak fel, de erősödik az immunrendszer és csökken a szívbetegségek kockázata is. A tudósok részletesen tanulmányozták, hogy mi is történik a szervezetünkben az ölelés során. Elsősorban az ölelés serkenti az oxitocin termelését, amelyet egyik boldogsághormonként tartanak számon, ez szülés közben is felszabadul, elősegíti a méh simaizomzatának az összehúzódását, majd a tejképző mirigyeknél kifejtett hatása révén nagy szerepe van a szoptatásnál és édesanya örömérzetének a kiváltásánál, de csökkenti a vérnyomást és a szívbetegségek kockázatát is. Az ölelés gyengéd nyomást fejt ki a szegycsontra, ez stimulálja a csecsemőmirigyet (amelyet az immunrendszerünk bölcsőjének tekintenek) és a koraszülöttek gyorsabban nőnek. Az oxitocin hormon csökkenti a kortizolszintet, így csökkenti a stresszt, ellazulunk, nyugodtabbak leszünk. A neurodegeneratív betegségek (például a Parkinson-kór), vagy a hangulati betegségek (depresszió) kialakulásában nagy szerepe van a dopamin hormon csökkenésének. Sokszor stimuláló szerekkel pótolják, de nem szükséges ennyire drasztikus eszközökhöz folyamodnunk, hiszen egy őszinte, hosszantartó ölelés serkenti ennek az örömhormonnak a termelődését a szervezetünkben. Az ölelés valójában mindhárom boldogsághormon – a dopamin, az oxitocin és a a szerotonin – termelését serkenti, így csökkenti a fizikai fájdalmat is, ezért is elterjedtek az apás szülések mindenhol a világon. Fokozza az agyunk endorfin termelését, így jó hatással van a hangulatra, az immunrendszer erősítésére, oldja a stresszt, felpezsdíti a vérkeringést és önbizalmat ad.

Egy ölelés sok embernek jólesik, sokan hiányolják, sokan az életörömöt fejezik ki vele. Mindenkit feltölt érzelmileg, és semmibe sem kerül. Bizonyos feltalálók az ölelés fontosságát felismerve, simogató és ölelő gépet, vagy embert imitáló bábukat fejlesztettek ki azok számára, akiknek nem adatik meg egy kis jóleső odabújás. Az ölelés hiányát a házi kedvencek simogatása, szeretgetése is  pótolhatja.

A jelenlegi, pandémiás helyzetben nem lehetünk olyan felszabadultan együtt, mint régen, a koronavírus miatt az emberek olyan dolgokra kényszerülnek, amit pár hónappal ezelőtt elképzelni sem tudtunk volna, már reflexé vált a kézmosás, fizikai távolságtartás, maszkviselés, kézfertőtlenítés és arra, hogy megöleljük egymást, szinte nem is merünk gondolni. Amennyiben az időjárás és lehetőségeink engedik, inkább kültéren találkozzunk rokonainkkal, barátainkkal, hiszen zárt térben nagyobb egy esetleges fertőzés veszélye. A. Stuart professzor szerint, mielőtt bárkivel is érintkeznénk, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Valóban szükséges a közvetlen érintkezés? Hol fog rá sor kerülni? A környezetünkben hányan koronavírusosak? Kivel tervezek érintkezni? Mennyire sérülékeny ő, és mennyire vagyok sérülékeny én? Milyen karanténszabályokat követünk mind a ketten?

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ne beszéljünk, ne sírjunk az ölelés alatt, sőt ha lehet, a levegőt is tartsuk bent arra az időre (tíz másodperc), mivel a vírus cseppfertőzés útján terjed. Ügyeljünk arra is, hogy ölelkezés közben ne ugyanarra fordítsuk a maszkos arcunkat, így ellenkező irányba fújjuk ki a levegőt, ha azt nem tudjuk visszatartani. Bár nem érezzük ugyanazt, mintha megölelnénk valakit, de amíg a járvány tart ajánlatos a kapcsolatot telefonon tartani, vagy Skypon.

Aranyosi Ervin

Baráti ölelés

Mit szólnál egy öleléshez,

Jólesne az te neked?

Bele lenne csomagolva

Barátság és szeretet.

Az ölelés azért csodás:

Szívünk, lelkünk benne van.

Nem is értem, miért félnek

kipróbálni  annyian.

Dr. Vajda Sándor főorvos