Ez a tizenegy veszélyes kór lesz velünk 2025-től

2025. január 7. 16:23 (kedd) /

Az Egészségügyi Világszervezet aggodalmának adott hangot egyes betegségekkel kapcsolatban, amelyek 2025-ben felerősödhetnek, terjedhetnek. Nem egy-egy mezei nátháról van szó.

Az X-betegség, a Covid és a kanyaró továbbra is aggasztja a tudósokat és az orvosokat, és a 11 legveszélyesebb 2025-ös betegség közé sorolták őket. Ezek közt vannak olyanok is, amelyek továbbra is nagy gondot okoznak, mondjuk a kolera vagy a szúnyogok által Európában is terjesztett Dengue-láz.

A titokzatos elnevezésű X-betegség potenciális járványforrás a szakértők szerint, ami akár a következő nagy pandémiáért is felelős lehet.

 

 

X-betegség

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban X-betegségnek nevezte az egyelőre ismeretlen kórokozócsoportot, és felvették a saját, sürgős kutatást igénylő betegségek prioritási listájára.

Legutóbb legalább 31 embert – főleg gyerekeket – ölt meg a betegség a Kongói Demokratikus Köztársaság Panzi régiójában.

A WHO szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban október 24. és december 5. között több mint 400 diagnosztizált megbetegedésről számoltak be. A leggyakoribb tünetek a láz, a fejfájás, a különböző testfájdalmak és az erős köhögés voltak. A legsúlyosabb esetek azonban gyakran extrém alultápláltsághoz kapcsolódnak.

A tudósoknak nem a riogatás a céljuk, sokkal inkább az, hogy a Covid-járvánnyal ellentétben erősen felkészültek legyenek a kormányok, ha jön egy újabb világjárvány.

 

Dengue-láz

 

A dengue-láz egy leginkább szúnyogok által terjesztett vírus okozta betegség. Évente több tízmillió esetet jelentenek, és évente nagyjából 25 000 ember bele is hal világszerte.

Leggyakrabban Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában fordul elő, de egyre több esetet jelentenek Dél-Európából is – főként az éghajlatváltozás miatt.

Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a legvalószínűbb a dengue-láz kitörése – amelyet általában csonttörő betegségnek neveznek.

A vírus jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz, beleértve a lázat, fejfájást, ízületi fájdalmat, és jellegzetes, enyhén emelkedett foltokból álló kiütések is tarkítani kezdik a testet. A legsúlyosabb esetekben fogínyvérzéshez, ismételt hányáshoz és súlyos gyomorfájdalomhoz vezethet a fertőzés.

 

Chikungunya

 

2024-ben Európában csak egy megerősített chikungunya-eset volt, de a következő évben ez növekedni fog – figyelmeztetett Hunter professzor. Ez egy másik szúnyog által terjesztett vírusfertőzés, ami hasonló a mayaro vírushoz és a Ross River vírushoz.

A vírus szinte minden esete Dél-Amerikában regisztrált, különösen Brazíliában, ahol 2024 augusztusa és októbere között több mint 400 000 megbetegedés volt.

Az európai éghajlat azonban egyre kedvezőbb a szúnyogok számára, és a tudósok attól tartanak, hogy a chikungunya terjedése növekedhet.

A legtöbb chikungunyában szenvedő embernél az első fertőzés után öt nappal ízületi fájdalom és láz jelentkezik. A betegek általában egy hét után jobban érzik magukat, de súlyos és legyengítő ízületi fájdalmat okoz a megbetegedés, amely hónapokig tart.

 

Nyugat-nílusi láz

 

A nyugat-nílusi vírus a betegek körülbelül 80%-ánál teljesen észrevétlen marad, de a fennmaradó 20% számára ez halálos nyugat-nílusi lázhoz vezethet. A vírus szintén szúnyogcsípés útján terjed, bár vérátömlesztéssel és szervátültetéssel is elkaphatja valaki.

Emberi fertőzéseket 2024. november eleje óta jelentettek Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Németországban.

A legrosszabb esetben a nyugat-nílusi láz nyugat-nílusi neuroinvazív betegséggé (WNND) fejlődhet. A WNND közvetlenül az idegrendszert érinti, és magában foglalhatja a fejlődő agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást és akut petyhüdt myelitist.

Tünetei közt van a fejfájás, a láz, a fáradtság és a duzzadt mirigyek. Egyes betegeknél viszkető bőrkiütés is kialakulhat, amely a háton, a karokon vagy a test törzsén jelenik meg.

 

Kanyaró

 

A kanyaró nagyon súlyos légúti fertőzés, amely főként kisgyermekeket érint. 2023-ban világszerte több mint 107 000 ember halt meg kanyaróban, többségük öt éven aluli volt.

Egyszerűen köhögéssel vagy tüsszentéssel, cseppfertőzéssel terjed, és akár két órán át is élhet a levegőben vagy a felületeken.

Ez rendkívül fertőzővé teszi, és a közeli érintkezésben lévő, be nem oltott emberek körülbelül 90%-át megfertőzi. Az elmúlt néhány évben a kanyaró terjedése nőtt a nyugati világban, nagyrészt a vakcinázási arány csökkenése miatt. 2019-ben 86% volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik megkapták az első adag kanyaró elleni oltást. De ez 2023-ban 83%-ra esett vissza.

Dr. Head elmondta: „A kanyaró vakcinával megelőzhető. Magas felszívódás esetén a szó szoros értelmében kiirthatjuk a bolygóról, mint a himlőt.”

A fertőzés általában influenzaszerű tünetekkel indul, mielőtt a betegnél kialakulna a jellegzetes kanyarókiütés. Egymáshoz tapadó nagy bőrfoltokat képeznek ezek, és az arcról a test többi részére terjednek.

 

Covid

 

A koronavírus soha nem múlt el, és még mindig tombol a háttérben. 

Még mindig mutálódik és változik, az új törzsek pedig magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy fertőzőbbekké váljanak, vagy akár vakcina-rezisztenssé.

Az oltások, valamint a gyógyszerek és a diagnosztika használata nagymértékben tompították a Covid–19 közegészségügyi hatását. De még mindig vele élünk, érdemes óvatosnak lenni.

 

Kolera

 

A kolera globális közegészségügyi fenyegetés – figyelmeztetett a WHO. Ez egy súlyos hasmenéses betegség, amelyet a Vibrio cholerae baktériumokkal szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztása okoz. A legszélsőségesebb esetekben a fertőzés nagyon-nagyon gyorsan kialakulhat, és néhány órán belül halálhoz vezethet, ha nem kezelik.

Évente még mindig 143 000 ember hal meg kolerában világszerte.

A 19. század óta hét kolerajárvány volt, a legutóbbi 1961-ben nagyrészt Dél-Ázsiát érintette. A klímaváltozás által kiváltott kényszermigráció azonban azt jelentheti, hogy 2025-ben újabb nagy megugrás várható a koleraesetek számában – figyelmeztetett Hunter professzor. Ennek ellenére a kolerás esetek hihetetlenül ritkák Európában, és a legtöbb megerősített eset Afrikában és Ázsiában van. 2022-ben például 29 esetet jelentettek kilenc uniós országból. Mondjuk ez azért pont 29-cel magasabb szám, mint ami megnyugtató. (sassy.hu)

Hozzászólások