Ha a napokban bekukkantunk a zöldségpiacra, minden bizonnyal jókora piros paradicsomhegyek látványa fogad. Érik már javában az egyik legnépszerűbb nyári zöldségünk, amit a botanikusok amúgy gyümölcsnek tartanak. Az amerikai, illetve mediterrán ősökkel rendelkező bogyós termés Európában zöldségként honosodott meg, amit nyersen és feldolgozva egyaránt előszeretettel fogyasztunk. Jól is tesszük, hiszen a paradicsom sok-sok pozitív hatást gyakorol a szervezetünkre. Elsősorban kiemelkedő az A-, C-, és K-vitamin- és folsavtartalma, s mint ilyen nagyszerű antioxidáns, vércukorszint-szabályozó és csontépítő. Ráadásul alacsony a só-, a telítettzsírsav-, a koleszterin- és a kalóriatartalma, így bármennyit fogyaszthatunk belőle, anélkül, hogy egy grammal is többet mutatna később a mérlegünk. Rostanyagot is tartalmaz, amely a bélműködést segíti, jelentős mennyiségű folyadéktartalmának köszönhetően pedig hozzájárul a hatékony anyagcseréhez, mossa a vesét, tisztítja a májat, frissíti a vért. Persze mindez a legtöbb hazai zöldségünkről elmondható, és jogosan tesszük fel a kérdést: mitől jobb a paradicsom? Ha nagyon plasztikusan fogalmaznánk, akkor talán azt is mondhatnánk, hogy azért, mert szép. De ennél több is van benne. Az említett vitaminok mellett tiamint, niacint, foszfort és rezet is tartalmaz. Továbbá sokféle karotinoidot: likopint, luteint, valamint az α- és a β-karotint. Ezek adják a szép piros színét, minket pedig megvédnek az UV-sugárzástól és mindenféle daganatos megbetegedésektől. A tomatin nevű alkaloidja is koleszterinszint-csökkentő és gombaölő hatású. Így hát kár lenne kihagyni az étrendből a paradicsomot. Legjobb persze nyersen fogyasztani, de főzve is megőrzi tápértéke nagy részét. A gyomorfekéllyel küzdők főve jobban tolerálják.
Vigyázat azonban a mifelénk oly divatos zöldparadicsommal! Az éretlen bogyó ugyanis jelentős mennyiségben tartalmaz még szolanint, ami mérgező és csak az érés folyamán válik ártalmatlanná. Egy-két kilónyi zöldparadicsomban már olyan mennyiségű szolanin található, ami komoly kárt tehet az egészségünkben. Ha tehát nem tudunk ellenállni a magyar konyhában is hagyományossá vált savanyított zöldparadicsomnak, akkor együk azt mértékkel. Egy-két darabtól még nem lesz semmi bajunk.
Ha valaki házi kiskertben termel paradicsomot, idén, az esős-napos nyárnak köszönhetően jókora termésre számíthat. Ilyenkor az öröm mellett gyakran jön a kérdés, mi legyen a nagy terméssel? A legjobb talán hagyományos paradicsomléként tartósítani a szép piros bogyókat, hiszen ezt télen számtalan formában hasznosíthatjuk. De akár házi ketchuppal is próbálkozni lehet. Sokféle recept kering a világhálón. Egy gyors, könnyű receptet mi is ajánlunk. Ennek íze nagyban hasonlít a boltihoz, úgyhogy a gyermekek is szeretni fogják!
Gyors házi ketchup
Hozzávalók: 2 kg friss paradicsom, fél bögre kristálycukor (8 dkg), negyed bögre 10%-os ételecet (60-70 ml), 1 mokkáskanál só + egy negyed bögre víz a főzéshez.
Elkészítése: A paradicsomokat négybe vágjuk, és egy nagyobb lábasba tesszük, ráöntünk negyed bögre vizet, lefedjük, majd 8-10 percig forraljuk. Közben maradjon lefedve, és csupán egyszer-kétszer keverjük át. Mehet maximum fokozaton a forralás. És a paradicsomot nem kell sem hámozni, sem a csumáját kivágni! Mehet szőröstül-bőröstül. Ha kicsit kihűlt, botmixerrel vagy egy blenderrel pürésítjük, jó krémesre. Ha szükségesnek látjuk, még átpasszírozzuk az egészet egy szűrőn, hogy szép, selymes ketchupot kapjunk. Mehet egy szélesebb aljú fazékba, hozzá a cukor, az ecet és a só, majd egy kb. 30 perces forralás következik. Ne fedjük le, hadd távozzon a gőz. Végezzünk tányérpróbát. Ha egy-két cseppet kiteszünk a tányérra és az nem folyik szét, akkor kész is van. Kóstoljuk meg, és ízlés szerint ízesítsük még. Ha csípős változatot szeretnénk, adjunk hozzá egy mokkáskanál csiliport is. Végül forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és fejre állítjuk őket, majd dunsztba tesszük. Télen-nyáron hasznos kellék a konyhában!
Hozzászólások