Van élet a rák után...

A rák világszerte súlyos problémát jelent. Évente mintegy 8,2 millió ember hal meg daganatos betegségek következtében, ezért a Nemzetközi Rákellenes Unió 2011-ben  február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította. Ezekben a napokban rendezvényekkel, kiadványokkal és sajtóanyagokkal igyekeznek tudatosítani az emberekben azt, hogy megfelelő életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető, a betegek jó része megmenthető, illetve meghosszabbítható tünetmentes, aktív életük.

Magyarországon évente 30 ezren halnak meg rákban. A legtöbben tüdő- és emlőrák okozta megbetegedésben veszítik életüket, pedig a szűrővizsgálatokkal megelőzhető lenne a betegség kialakulása.

Romániában évente 80 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak. A rák elleni küzdelem világnapja alkalmából Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésében azt írta: nagyon fontos az egészségügyi rendszer megfelelő finanszírozása, és egy jobb egészségügyi rendszer kidolgozása, hiszen ezek által csökkenthető a megbetegedések és a rák miatti elhalálozások száma, jelenleg ugyanis évente több mint 50 ezer személy hal meg rákos megbetegedésben Romániában. 

A világnap alkalmából február 6-án, szombaton tartotta meg második alkalommal országos találkozóját a Mellrákinfó Egyesület, „Tabuk nélkül a mellrákról” címmel.

Soha nem hittem volna, hogy egy ilyen találkozó vidám esemény lehet. Komoly, szomorú arcok helyett mosolygós társaságba csöppentem, már a regisztrációs pultnál olvasom pólóikon jelszavukat: A mellrák után is van élet! Ha televíziós hírekből emlékszik még az olvasó, ők azok, akik rózsaszín pólóban felvonulnak Budapesten, futnak a Margit-szigeten, valamennyien fiatalok, illetve fiatalosak..., és sugárzik róluk az optimizmus. Pedig itt mindenki „érintett”, vagyis megküzdött, vagy épp most küzd a rákkal.

Az egyesület alapítója és elnöke, Halom Bori a Nyugati Jelennek elmondja: „2014 áprilisában, miután átestem a betegségem, elkezdtem blogolni. Szerettem volna másoknak is segíteni.

Mára egyesületté lettünk. A Facebookon van egy zárt csoportunk is, akik ma itt vannak, főleg közülük kerültek ki. Ezeken a rendezvényeken találkoznak élőben az egymást virtuálisan segítő, támogató tagok. Az egyesületben tízen dolgozunk, mindenki önkéntes, járjuk az országot, ott vagyunk sportrendezvényeken, eljárunk felvilágosító előadásokat tartani, mostanában nagy cégekhez is, de legfontosabb volna iskolákba is eljutni, beszélni az önvizsgálatról, az egészséges életmódról, a megelőzésről. Szeretnénk ezt kötelező oktatási anyaggá tenni. Sajnos, a nők, bár van erre működő rendszer, nem mennek el a szűrővizsgálatokra. Mi is részt veszünk az Országos Onkológiai Intézet által kezdeményezett kutatásban, már több mint ezer kérdőívet tölttettünk ki. Ha ezek feldolgozása meglesz, remélem, közelebb leszünk a válaszhoz és a megoldáshoz.”

A Haas Magyarország kiírt egy pályázatot, amelyben keresik a 2015. év rákbetegeket segítő önkéntesét. Ezt a díjat most Bori nyerte meg. A nyereménynek, egy gyönyörű biciklinek, nagyon örvend: „Kaptam a betegségem után a barátaimtól egy csodálatos bringát, amelyet 4 hónap múlva elloptak tőlem. Most az élet kárpótolt. Nagyon örülök!” – mondja. 

A megnyitó után, amelyben Bori bemutatja az önkéntesek csapatát, beszél az elmúlt évről, a tervekről, dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szól a mintegy 200 résztvevőhöz.

„Szomorúan látom, hogy az emberek mennyire szeretnek vakok maradni. Nem elég kioperálni a daganatot, törődni kell a lelkünkkel is. Félünk rátekinteni magunkra, félünk szembesülni a betegségünkkel, a hárítás könnyebb – mondja a pszichológusnő. – Fontos, hogy nézzünk tükörbe. A probléma ott van, akkor is, ha nem akarjuk látni, nem akarunk tudni róla.” A testi betegségek és a lelki háttér együttes kezeléséről hallunk, arról, hogy feldolgozatlan lelki problémák hogyan teszik beteggé a testet. Ha el tudunk indulni az önismeret útján, a gyógyulás is könnyebb lesz.

Ezután Berg Évatart előadást az életmódváltás, a táplálkozás jelentőségéről, arról, hogyan iktathatjuk ki étrendünkből és életünkből azokat az ételeket, italokat, kozmetikumokat, amelyek mérgezik a testünket. Előadása lendületes, meggyőző, maga is kemoterápia után van, most nő a haja...

Nagy taps fogadja a túlnyomóan hölgyekből álló közönség körében Katus Attila személyi edzőt, a sportaerobik sportágban magyar válogatott, hatszoros világ-, kétszeres Európa–bajnokot, aki a sport és mozgás gyógyító csodájáról tart előadást.

Nem marad el a játék sem: Attila, Bori és Perger Petra, akinél 23 évesen diagnosztizáltak rákot, általános derültség közepette jelképesen felveszik a kesztyűt a rákellenes küzdelemben.

Dr. Tóth Lászlóné, az Anita Hungária ügyvezetője bemutatja a teremben is kiállított fehérneműket, amelyek kifejezetten az emlőműtét utáni rehabilitáció céljára készültek, és hasonló a témája Vámos Móni kozmetikus mester előadásának is: hogyan készül az egyedi mellbimbó-tetoválás.

Közben rövid ebédszünet, a büfében a résztvevők által készített reformételeket kóstoljuk, Tündérvizet, különleges, ganoderma-gombával készült kávét iszunk, csevegünk és nevetünk...

És ha már az esztétikus külsőnél tartunk, egy speciális mozgásprogramról is hallhatunk. Világszerte számos mozgásregenerációs program létezik, melyek célja, hogy a betegségen átesett hölgyeket visszavezessék a normál életvitelbe, és segítséget nyújtsanak a sportolás elkezdésében, újrakezdésében. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az amerikai Pink Ribbon Program, melyet Doreen Puglisi mozgáspszichológus, pilatesoktató dolgozott ki.

Ez a  mozgásrendszer pilates alapokon nyugszik és a világ számos országában segíti a nőket abban, hogy az operáció után ismét szabadon és fájdalomtól mentesen tudják mozgatni karjukat, valamint a mellkasi területet. Magyarországra Németh-Tavasz Brigitta pilates oktató hozta el a módszert. Őt hallgatjuk, majd rövid bemutató következik: az egész terem tornázik kicsit... A terem sarkában kezére, karjára henna-tetoválást kaphat, aki óhajtja. Van, aki a kezeléstől kihullott haját is ezzel „pótolja”...

Ennyi móka és nevetés után jönnek az orvos előadók. Na, most aztán komolyra fordul a dolog, gondolom, de tévedek. Dr. Vass Lászlóegyetemi docens, patológus a szövettani leletek titkairól beszél. Közvetlenül, komolyan, olykor természetes humorral, időnként felcsap a vidámság a teremben. Az előadás interaktív, személyes kérdésekre is választ kapunk, utána mindenki kicsit jobban érzi magát, hogy megértett valamit a betükkel, számokkal kódolt szövettani leletből. A doktor úr előadását nemcsak meghallgatuk: élveztük is.

Dr. Mátrai Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet emlősebészeti osztályának főorvosa interaktív beszélgetésben válaszol a kérdésre: Mit tud az emlősebészet, és mit tudunk mi róla? A teremben itt is, ott is hallom: engem is ő műtött... Szemmel láthatóan népszerű a főorvos, úgy tűnik, a páciensek kedvelik, hiszenek neki, és főleg hisznek benne.

Perger Petránál 23 évesen diagnosztizáltak rákot. Ragyogó fiatal hölgy, csupa vidámság, kedvesség, túl a kemoterápián. Betegségéről is mosolyogva beszél. Ilyenkor szégyenkezünk mi, akik valaha elkeseredtünk.

A tombolára már nem maradok. Amikor kilépek a napsütésbe, úgy érzem, kívül-belül ragyog a nap. És hogy van élet a rák után is... aktív, vidám, boldog élet.

Réthy Emese