Esőt kíván a mélyszántás

Nagyban zajlik a kukorica betakarítása, melynek során Arad megyében körülbelül a tavalyi termésnek a felét gyűjthetik be. Főként az aszály miatt a gyengébb földeken hektáronként 3-4 tonnát, a jobban termő földeken 5-7 tonna közötti átlagtermést takaríthatnak be. A jobban termő földek Kürtös, Kisiratos, Nagyiratos, Nagypereg község, Pécska, Arad, illetve Majláthfalva környékén találhatók, miközben Kisjenő, Nagyzerind és Tőzmiske környékén gyengébben termő földterületek vannak. Az elmúlt napokban esett csapadék segített a mélyszántások, illetve az őszi vetések kivitelezésének. A termőföld igen száraz, keservesen zajlik az őszi mélyszántás, mert sem az eke, sem a tárcsa nem tud könnyedén belehatolni. Általában kevés gazda fogott hozzá a mélyszántáshoz, mert az eke nagyon nehezen hatol a talajba, vagy ha mégis sikerül, akkor a talajból olyan nagy hantokat szakít ki, hogy a tárcsa nem képes felaprózni. Ahol sikerült elvégezni a mélyszántást, ott már a gazdák többsége elvetette a búzát, de vetik az őszi árpát is.

Ami a vadállatok által okozott károkat illeti, az elszaporodott mezei nyulak, hörcsögök, továbbá őzek miatt sok gazda lemondott a napraforgó termesztéséről – mondta el érdeklődésünkre Nagy Zsolt falugazda, aki gazdálkodik is.

A majláthfalvi nagytársas idén is szép osztalékot ad

A majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás idén 200 hektár sörárpát vetett, amely hektáronként 8 tonnát, 500 hektár búzát, amely hektáronként 7,5 tonna termést adott. A 170 hektár napraforgó 3, 2 tonnát, a 470 hektár kukorica 6,5 tonna átlagtermést adott hektáronként. Molnár László elnök a kukoricatermést eléggé gyengének tartja, de azt kompenzálta a napraforgó, aminek elég jó a felvásárlási ára. A mélyszántás nehézségére irányuló kérdésre kifejtette: éppen a mélyszántó csapatnál tartózkodik, a munka elég jól halad, mert a föld nem annyira kemény, mint előzetesen gondolták. Természetesen, a munkához nagy teljesítményű traktorok, ekék, komoly gépek szükségesek. Csak John Diere márkájú traktoraik, kiváló ekéik vannak, amelyekkel a kemény talajat is minden gond nélkül szántani tudják, mert 35-40 centi mélységű szántást is képesek kivitelezni.

Az őszi vetéseket hamar elvégezték, a 160 hektár sörárpa már ki is kelt. Jelenleg az 500 hektár búzának a vetésén dolgoznak, aminek a felét már elvégezték. A mostani kevés eső 1-2 napra leállította a munkát, amit szerdán folytathattak. A rágcsálók közül a hörcsögök okoztak némi kárt a napraforgóban, de a nyulakkal és az őzekkel nem voltak gondjaik. Molnár László tudja, hogy másfelé nem mernek napraforgót vetni, amit azonban nem akartak kihagyni, hiszen idén 2,5 lejt fizettek kilójáért. Ugyanakkor a szemes kukoricának kilójáért is 1,1 lejt fizetnek. Az a gond, hogy a villanyáram és a földgáz drágulása miatt megdrágulnak a növénytermesztéshez szükséges vegyszerek és műtrágyák is. Reméli, hogy a jó terméseredmények miatt bő osztalékot is adhatnak – mondta el érdeklődésünkre Molnár László, az 1350 hektáron gazdálkodó majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnöke.

Kisiratos környékén jó termés

Kisiratos határában Hallai János és fia, Attila 250 hektár termőföldön gazdálkodnak. Az 50 hektárnyi őszi búza 6, 5 tonna átlagtermést adott, a 15 hektárnyi repce 3,2 tonnát, a 15 hektárnyi szója gyengébbre sikerült, 1,1 tonnát adott, azt a zöldítési programban vetették. A napraforgó hektáronként 4,5 tonnát adott, ami igen jó termésnek számít. Múlt héten kezdték el a kukorica betakarítását. Az eddig learatott 33 hektáros tábla átlagosan 7,5 tonna szemes

gabonát adott, ami jónak számít, de tavaly ugyanott 12 tonnát arattak hektáronként. Az aratással párhuzamosan végzik az őszi vetéseket is, őszi búzából, illetve repcéből 30-30 hektárt vetettek el eddig. A tervezett búzának az 1/3-át vetették el eddig, a múlt héten érkezett csapadék jóvoltából ki is keltek. A mélyszántás kissé nehezen megy, de azt is folytatják.

Az őszi esőzésekben reménykednek Tőzmiske községben

Molnár Imre simonyifalvi agronómus a szülőfaluja, Bélzerind határában 150 hektár termőföldön gazdálkodik, 50-50 hektár búzát, kukoricát, illetve napraforgót vetett. A búzával elégedett, hiszen az hektáronként közel 6 tonnát adott, amihez hasonló termést még nem aratott. A napraforgó hektáronként 2,7 tonnát adott, amivel elégedett. A kukoricának az aratását is elkezdte, aminek a termése gyengébb, ha kijön átlagosan 5 tonna, azzal elégedett lesz. A mélyszántást még nem kezdte el, az őszi vetések lassan haladnak, mert nehezen lehet szántani. Búzából 60-65 hektárt kíván vetni, a fennmaradó területre több napraforgót, kevesebb kukoricát tervez. A felvásárlási árakkal elégedett, a napraforgó kilójáért 2,5 lejt fizettek, a kukoricát még nem értékesítette, de tudtával, kilóját 1 lejért vásárolják fel. A száraz földet nagyon nehéz szántani, még a felszántott földnek a tárcsázása is bonyolult. Molnár Imre abban reménykedik, hogy az őszi esőzések megpuhítják, mélyszántásra alkalmassá teszik a földet.

Termelni, működni próbálnak, ahogy lehet

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás elnökénél, Szabó Zoltánnál is az őszi munkálatok felől érdeklődtünk. A 275 hektár búza hektáronként átlagosan 6,5 tonnát adott, a 40 hektár őszi sörárpa mintegy 5 tonnát, a 30 hektár takarmánybúza 5,2 tonnát, a 40 hektár őszi repce viszont 3,6 tonnát adott, ami jó eredmény. A felvásárlási árakat az elnök elfogadhatóknak tartja az ottani vidék termőképességéhez viszonyítva, az idei termést elfogadhatónak tekinti. A szárazság miatt a kukorica szenvedett a legjobban, annak az aratását még nem kezdték el. Ami a szántást illeti, az bizonyára nehezen megy, ezért inkább talajlazítóval művelik meg a földet. A kukorica betakarításával egyelőre várnak, mert a szemek még elég nedvesek, ezért nem szeretnék még a szárítás költségeivel terhelni az önköltséget. Az állatállománnyal bajlódnak, noha nincs megfizetve. Amennyit a fejőrobot ki tud szolgálni, 80 fejőstehenet tartanak, a borjakkal együtt összesen 167 szarvasmarha van a farmjukon. A fejőrobot drága volt, de megdolgozik az áráért. Ami az állati eredetű termékek felvásárlási árát illeti, az valamivel jobb, mint az elmúlt években, jelenleg a tehéntejnek literjéért 1,45 lejt fizetnek, amire még rájön egy kevés minőségi pótlék is, ezért összesen 1,5 plusz áfa. Ezzel együtt, a mostani árakhoz, illetve az üzletekben árusított tej árához viszonyítva, nagyon alacsony. Ezen kívül mintegy 700 juhot is tartanak, azoknak a tejét, illetve bárányait veszik át, a gyapjú szemétnek számít, szinte semmit nem fizetnek érte.

Mindent összevetve, próbálnak termelni, működni, ahogy lehet – mondta el érdeklődésünk nyomán Szabó Zoltán elnök.

Ifj. Bartok Andrásék a jobb árak reményében raktároznak

Tekintve, hogy az 500 hektárt megművelő Bartok András pécskai gazdálkodó az utóbbi hónapokban betegeskedik, ezért a munkálatok folytatását a fia, ifj. Bartok András vette át, akinek a sógora, Molnár Lehel segít a gazdálkodásban. A mintegy 160 hektár búzának az aratásakor id. Bartok András még egészséges volt, ő irányította a munkálatokat. Aratás után a jobb felvásárlási árak reményében a búzatermést raktározták. Most készülődnek a 200 hektár kukoricának az aratásához, ami közepes terméssel kecsegtet, a fiatal gazda szerint, örvendenek, ha kijön az 5 tonna átlagtermés. A nyári nagy hőségben ugyanis a polenizáció rendellenesen zajlott, de eső hiányában a szemek is kisebbek maradtak. Jelenleg még várnak, hogy a 17-18%-os nedvességtartalom csökkenjen a termésnek a biztonságos raktározásához. A Pécska határában elszaporodott rágcsálók miatt évek óta nem vetnek napraforgót. A kukoricával bevetett földeket, ahova búzát szánnak, azokat tárcsázzák, miközben azokat a kukoricaföldeket, ahova tavasszal szóját vagy más kultúrát kívánnak vetni, azokon mélyszántást hajtanak végre.

Mivel jól emlékszem, a Búzavirág csapatában milyen szépen táncolt a húgával együtt ifj. Bartok Andrásnál a néptánc felől is érdeklődtünk, megtudva: az időközben férjhez ment húgával együtt abbahagyták, de mulatságokon részt szoktak venni. Mivel mindketten felnőttek, az élet, a megélhetőség fontosabb dolgaival foglalkoznak.

*

Tekintve, hogy Nagy Zsolt falugazdával az Arad megyei termés, betakarítási és talajművelési feltételeket elemeztük, az ifj. Zágoni Szabó András AMMGE-elnökkel megejtett beszélgetésre a későbbiekben bővebben visszatérünk.

Noha Arad megye egyes részein a rágcsáló vadállatok miatt nem mernek napraforgót vetni, jó árat fizetnek a napraforgó nagybani felvásárlásakor