Hunyadi az Európai Parlamentben

Olvasom Bodó Barna A román Hunyadi címmel megjelent jegyzetét. A leírtakkal kapcsolatban eszembe jutott, hogy egyszer egy méltatásban a nyilvánosság előtt is elmondtam: büszke vagyok arra, hogy nemzetem történelmének egyik alakja, nevezetesen Hunyadi János másik két nép nemzeti hőse is lett. A románé és az albáné. Azt, hogy őt valamelyik önhatalmúan kisajátítja, arra nem is gondoltam.

Hunyadi János román eredete a mai napig vitatott, de bevallom: egyáltalán nem zavarna, ha genetikailag is bebizonyosodna Voicu (Vajk) apasága. Az bizonyos, hogy ő magyarnak vallotta magát, gyermekeit magyarnak nevelte, bár a nemzetiségi hovatartozás a középkorban egyáltalán nem számított. Ő akkor is a középkori Magyarország kormányzója, történelmünk egyik legnagyobb (ha nem éppen a legkiválóbb) hadvezére volt.

Az viszont, amit Rareș Bogdan román képviselő az Európai Parlamentben elhadovált Romániai sérelmeinek az igazolására, az kivágta a biztosítékot nálam is. A történelmet nem ismerő képviselőtársai számára valószínűleg hihetőnek tűnt az általa ott elmondott história. Csakhogy…

Hamis mindjárt a kirohanásban ott elhangzott név is: Iancu de Hunedoara. A történelemben a név viselőjének származásra utaló ilyen nevű település, 1925-ig nem létezett. Sehol! Csak Hunyad. Az impériumváltást követően is a város szélén és az állomáson Huniadként szerepelt kiírva. Az abban az évben királyi rendelettel megváltoztatott helységnevek között jelent meg először a Hunedoara. (Megyénkben példaként Iratoșu Mic akkor lett Dorobanți! Simonyifalva meg Satu Nou. Tornya meg Turnu.)

Valaki kitalálta a Hunedoarát, s azt „történelmesítették” is. Akárcsak Bălcescu munkájának megjelenését követően Mihai vajda neve jelzőjeként a „Vitéz” melléknevet. Pedig egyetlen korabeli okiratban sem szerepel „vitézként”. (A román kommunista diktátor ugyanezt a melléknevet akarta Mirceára is ragasztatni.)

Másodszor. Elemezzük, melyik román állam hadvezéreként állt ellen és győzte le a törököt Nándorfehérvárnál Hunyadi János?  Erdély a magyar királyság szerves része volt. Csak 1541 után vált önálló fejedelemséggé János Zsigmond uralkodása idején. Havasalföld már Mircea (1389–1418) uralkodásának a végén a török birodalom adófizető vazallusa lett. 1456-ban Petru Aron, Moldva uralkodója a bojárok tanácsával egyetértésben megszavazta az évi 2000 arany harács fizetését a szultánnak. Tehát mindkettő, a szultán parancsára, akár ott lehetett volna a magyar végvárat ostromló török seregben. Nem volt ott, de a várvédők között sem!

Az igaz, hogy Románia tizenegy éve kopog a schengeni övezetbe való bejutás kapuján. Sokmillió honfitársammal együtt én is várom, hogy végre megnyíljon az ajtó. De nem ilyen szemen szedett hazugság, csúsztatások árán.