A Megváltót keresd, más mezőre ne menj!

2023. november 23. 16:36 (csütörtök) /

 „Ne menj szedegetni más mezőre, és el ne menj innen”!  (Ruth 2, 8.)

 

Az idő korlátai között élő ember nem tudja értelmével bemérni, felfogni a végtelenség fogalmát. A Teremtő Isten, ennek tudatában, a „kezdetben” szóval indítja a Bibliát, majd egy időben meghatározhatatlan mondattal folytatja az örök létezés, történés könyvét: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” Először tehát „benépesítette” a szellemi világot, majd elénk tárja a földi történések sorát olyan módon, hogy azt már bizonyos mértékben az emberi értelem is fel tudja fogni. Alapvető fontosságú viszont tudomásul venni, hogy az öröktől fogva létező Isten fő tulajdonsága a szeretet. Ebből fakadóan Szentháromságban létezik, sőt teremtményeit a belőle kiáradó lángoló szeretettel hozta létre, ellátva a szabad akarat, a szabad választás képességével. Fontos tudni, hogy az ember számára a választás, a döntés csak a földi életében lehetséges. Ami döntően befolyásolta az emberek sorsát minden időben, az a bűn volt. Az Édenben a bukott angyalfejedelem, Lucifer bűnre csábította az embert. Ezt követte a „kilakoltatás” az Édenből, majd az első gyilkosság, amely után a bűn oly mértékben megnőtt, hogy Istennek vízözönnel el kellett pusztítania annak a kornak bűnnel megfertőzött tömegét. Isten azonban nem hagyta teremtő munkáját teljesen pusztulásba veszni. Nóé és családja, akik hitükben Isten felé fordultak, kegyelmet nyertek. Az emberek újra elszaporodtak, de a bűn nem tűnt el a földről. Isten elküldte Egyszülött Fiát, aki élete árán lefizette a bűn zsoldját, és így, aki elkéri Istentől a kegyelmet, az megnyeri ezáltal a boldog örök életet is. Üdvösségre nincs más lehetőség. A fizikai test egy ponton át kell lépjen a mulandóságba, de az emberi lélek, amit Istentől kapott az halhatatlan, és tovább létezik jó, vagy rossz állapotban, ahogy az ember e földön dönt.

Kedves nemzettársaim! A Biblia sok tanulságos élettörténetet örökít meg számunkra, hogy meneküljünk a bűn csapdájától, amelybe Sátán és bukott angyalai próbálják az embereket becsalogatni. Napjaink „világzűrzavara” Jézus jóindulatú figyelmeztető szavaira irányítják figyelmünket. Háborús összetűzések, egyre növekvő természeti katasztrófák, korrupcióba süllyedő vezetők, tomboló migráció, és még hosszan lehetne sorolni, mind a vég közeledtét jelzik.

Volt a földi világunkban egy olyan időszak is, amit a „bírák” korának neveztek. Nagy szárazság sújtotta a föld bizonyos részeit, és eldöntötte egy két fiúgyermekes család, hogy a Júda Betleheméből, Moáb vidékére költözik. A férj neve Elimelek, felesége neve Naomi volt. Fiaik ott, Moáb földjén megházasodtak, de a család nagy szomorúságára mind a 3 férfi meghalt. Ott maradt özvegyen az anyós, Naomi és a két menye. Naomi elhatározta, hogy elbúcsúzik menyeitől, és visszatér Betlehembe. Úgy látta, hogy menyei még fiatalok, és újraházasodhatnak. Az egyik menye, Orpa, nagy könnyhullatás közepette el is búcsúzott anyósától, de Ruth nem akart megválni Naomitól, sőt egy megható hűségfogadást is tett: „Ahova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem.” Így tért vissza Betlehembe Naomi és menye, a moábita Ruth. Éppen az aratás ideje volt, amikor megérkeztek. Ruth engedélyt kért anyósától, hogy mehessen a mezőre kalászt szedegetni. Boáz, a mező tulajdonosa is megérkezett, és érdeklődött az ott levő leány felől. Nem tudta, hogy Ruth elhunyt rokonának a menye volt. Megkedvelte, és arra kérte, hogy bátran szedegessen tovább az aratók mellett. Naomitól azt is megtudta, hogy nagy szeretettel bánt férjének elhunyta után vele. Hajlandó volt szülőföldjét elhagyni, és Naomival Betlehembe költözni. Boáz ezután gyönyörű áldást kívánt Ruth életére: „Fizessen meg az Úr a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izraelnek Istenétől, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél.” A kapcsolat Boáz és Ruth között egyre szorosabbá vált, olyannyira, hogy a „vének tanácsa előtt” hivatalosan feleségül vette Ruthot. Házasságukból fiúgyermek is született. Ekkor mondták Naominak az ismert asszonytársai: „Áldott az Úr, aki ma nem engedte meg, hogy rokon nélkül maradj; emlegessék az ő nevét Izraelben!” A házasságból, ha a nemzetségtáblázatra tekintünk, kiderül, hogy Ruth fia Obed lett, a jeles Dávid királynak a nagyapja. Íme a csodálatos isteni döntés: Ruth ragaszkodott az igaz hívő Naomihoz, és nem ment más „mezőre szedegetni”, ezért Isten megáldotta őt, pótolta minden veszteségét. 

Drága magyar testvérein! Az ember igazi nagy vesztessége akkor következik be, amikor nem „Isten mezején szedeget”, a bűn útjára lép. Sátán minden embert maga után akar rántani a pokol végtelen tüzébe. Ezt világosan fogalmazza meg az Ige: „Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” Jézus, földi, megváltói munkája során minden emberen, aki hozzá fordult segített, még akkor is, ha a „rövidlátó” farizeusok részéről ezért időnként bírálat érte. Ha ez Jézus földi léte alatt igaz volt, ma még inkább valós veszély, mert elég sokan vannak, akik az Igét hamisan, tetszésük szerint magyarázzák. Majd megkapják „jutalmukat”. Jézus szavaiban megerősítette: „Aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem.” Adja Isten, hogy megértse a mi drága magyar népünk is, hogy bennünket sem utasít vissza a mennyei Atya, ha Jézus Krisztus nevében jövünk hozzá. Zengjük hát boldogan: „Jézus keresztjénél nékem jó, mert onnan árad a kegyfolyó. Szívemnek ez béke, üdvadó, áldom Szent nevét.”

Bátkai Sándor

Hozzászólások