„Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem jár a sötétségben…”
(János ev. 8, 12.)
Véges emberi értelmünk képtelen arra, hogy meghatározza, mit jelent a végtelenség, az örökkévalóság. Diákokkal beszélgetve kértem: mondjanak egy számot, amely véleményük szerint a legnagyobb szám a világon. Hosszabb töprengés után kijelentették, hogy nem tudnak ilyen számot mondani. Beszélgetés közben rádöbbentek, hogy valóban nincs olyan magas szám, amelyhez még egyet hozzá ne lehetne adni. Nos, az ember életéveinek száma nem jelenti azt, hogy fizikai, földi végtelen. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a végesség csak a fizikai létünkre vonatkozik. A szellemi, lelki részünket a halhatatlan Örökkévalótól kaptuk. A halhatatlan Istentől csak halhatatlan részt kaphattunk. Ezt igazolja az Ige: „A por visszatér a földbe olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta.” (Préd. 12, 7.) Remek „szólást” idézhetek: „Fölöttünk az idő gyorsan elszáll, kijelölt utunk rövidül nap-nap után, s ha végéhez érkezik, ott vajon ki vár? Attól függ, hogy utad során kiben bíztál? Az igaz Istenhívők az évezredek során sokszor megtapasztalták, hogy az Örökkévaló magához emelte őket akár fizikai halál nélkül, vagy a feltámadás során. Aki hisz Istenben megtapasztalja, hogy milyen csodálatos értéket, erőforrást jelent a hit az ember számára. Szókratész komoly hittel kijelentette már Kr. e. az 5. században ellenségei előtt: „Engem megölhettek, de nekem nem árthattok.”
Kedves nemzettársaim! Az Ige világosan kijelenti: „Akié a Fiú, azé az élet”. Az örök élet forrása Jézus Krisztus, aki lefizette bűneink árát saját vérével a golgotai kereszten. Egyszer Jézus a köréje gyűlt nagy tömegnek mondott tanulságos dolgokat: „Nektek mondom, barátaimnak: ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de utána már nem árthatnak. Megmondom, kitől féljetek: Istentől, akinek hatalma van, hogy miután megölt, a Gyehennára dobjon. Őt féljétek és tiszteljétek!” A tömegből valaki így kiáltott Jézusnak: Mester parancsold meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget! Ezután egy példázatot mondott nekik: volt egy gazdag ember, akinek birtoka bőséges termést hozott. Azon töprengett, hová tegye a sok termést, mert nem volt elég nagy a magtára. Végül így határozott: Lebontom a magtáraimat és nagyobbakat építek a sok gabona meg a többi termény számára. Akkor majd így szólok a lelkemhez: látod lelkem, sok évre elegendő vagyonod és gazdagságod van, egyél, igyál hát, és élvezd az életet! Napjainkban sokan a „bolond gazdag” csapdájába esnek: kényelmes lakás, egyél, igyál, utazgatás, „élj, mint Marci Hevesen!” Nem a gyülekezet, a templom az első. Kifogások, magyarázatok vannak bőven. Drága magyar testvéreim! Alapvető fontosságú tanácsot mondott Jézus Krisztus tanító beszédében számunkra: „Mondom nektek, aki az emberek előtt tanúskodik arról, hogy hozzám tartozik, arról én is tanúskodom Isten angyalai előtt, és vállalom, hogy hozzám tartozik. De, aki az emberek előtt nem vállal engem, arról én is azt fogom mondani Isten angyalai előtt, hogy nem tartozik hozzám.” Jézus kortársait erősen figyelmeztette a végidők közeledtére. Istennek parancsa egyértelmű üzenet minden kor embere számára: „Tartsatok meg és teljesítsetek minden Igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, el se végy belőle!” Most, az utolsó időkben a Sátán különösen „aktiválja” magát, tudva, hogy kevés ideje maradt hátra. Azon dolgozik, hogy minél több embert magával rántson a borzalmas, ugyanakkor végtelen kárhozatba. Csengjenek kitörölhetetlenül szívünkben Jézus szavai: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Zengje hát szívünk: „Mindenről lemondok érted, Jézusom követlek Téged.”
Bátkai Sándor
Hozzászólások