„Ma csodálattal tekintünk vissza az ő önkéntes munkájára”

Szombaton az arad-belvárosi római katolikus templomban a Minorita rend és az Érseki Alapítvány szervezésében 19 órakor kezdődött az emlékhely-leleplezéssel egybekötött ünnepélyes szentmise, ahova a felkoszorúzott feszület nyomában vonultak be a papok és az egyházi elöljárók. P. Böjte Csaba ferences szerzetes köszöntő szavait követően a Kelemen Didák nyomdokain járásnak a fontosságát emelte ki.

Ünnepi prédikációjában Csaba testvér Kelemen Didák életútját ismertette: az Erdélyi Fejedelemség korában született, valószínűleg 1683-ban Kézdivásárhelytől 14 kilométerre, Kézdialmáson egyszerű vidéki gyermekként, a reformáció idején. Akkoriban Erdély protestánssá lett, az 560 plébániájából csupán 15-16 maradt meg katolikusnak Csíkban, Gyergyóban és Felső-Háromszéken. Isteni sugallatra vonzotta a tudásvágy. Nem a szülei vagyonából, hanem önként tanult, és kigondolta, milyen jó lenne, ha legalább minden tizedik faluban lenne egy iskola, ezért fáradhatatlanul dolgozott az iskolák megalapításán. „Ma csodálattal tekintünk vissza az ő önkéntes munkájára, még akkor is, ha arról nem készült vatikáni elismerés. Ugyancsak csodálatra méltó, hogy az aradi minorita testvérek emlékhelyet hoztak létre a templomban Kelemen Didák tiszteletére. Adja az Isten, hogy minél több embert töltsön el tudásvággyal és az elesett gyermekek felkarolásának a szándékával! Szentírás vasárnapja van, ezért nagyon fontos, hogy ebben a szellemben éljünk. Kelemen Didák a maga idejében az Istenbe vetett hitéből merített erőt, az elesettek megsegítéséhez és a tudatlanok tanításához. Ugyanakkor rendszeresen kell olvasnunk a Szentírást is, amiből nem csupán lelki erőt nyerhetünk, hanem zaklatott világunkban válaszokat is kaphatunk a kihívásokra, amelyekből Kelemen Didáknak sikerült megtalálnia a helyes utat, amit mi is megtalálhatunk, ámen!” P. Böjte Csaba prédikációját követően, a vezetésével közösen elmondták a Hiszek egy Istenben kezdetű imát. A könyörgést Matekovits Mihály olvasta fel. Ezt követően Wojciech Kulig OFM Conv. a konventuális minorita rend Szent Maximilian Colbe-ról nevezett lengyel tartomány főnöke üdvözletét fr. Damian Gheorghe Pătrașcu OFM Conv. a konventuális minorita rend Szent Józsefről nevezett romániai tartományának a főnöke tolmácsolta románul.

Kelemen Didák, a történész és a festőművész szemével

Ezt követően p. Artur Prenkievicz minorita házfőnök szólt a hívekhez: „Biztos vagyok benne, a Jóisten segítségével azért jöttünk össze, hogy Kelemen Didák személyisége előtt fejet hajtsunk, ezért megkérem Máger Ágnes festőművészt és Gyulai Éva történész professzort, hogy mutassák be a személyt, akiért itt vagyunk, Kelemen Didákot.” A felkértek tudomása szerint, Kelemen Didák monográfusai szerint, akik már nincsenek közöttünk, Kelemen Didák járt Aradon, de nem a jelenlegi, hanem az akkori, jóval szerényebb templomban. Az Erdélyi Egyházmegye érseke megelőlegezte Kelemen Didák szentté avatását, és tudomása szerint 1725-ben, a már létező aradi minoritáktól Miskolcra történt utazásakor döntötte el, hogy ott is minorita rendházat alapít. A miskolci minoriták rendháza lassan 220 éve nemcsak a katolikus híveknek, hanem a miskolci polgároknak is nagyon fontos spirituális helye. Artur atya Máger Ágnes festőművészt is szólásra kérte, aki elmondta: nagy szeretettel hozták el Kelemen Didáknak a képmását. A maga munkájának a zömét a templomfestés teszi ki, de nagy örömmel tett eleget Kelemen Didák megmintázásának, menynek során megismerte az életét, a tevékenységét, ezért óriási csodálójává vált. Ahogyan Csaba testvér is mondta, minden körülmények között a közösségéért élt. Azért a rendért, amiben hitt. A mintázással azt az embert kívánta a közelünkbe hozni, aki példakép.

*

Artúr atya szólásra kérte a Kelemen Didák-dombormű adományozóját, Várhelyi Krisztinát, az Éltető Alapítvány képviselőjét, aki elmondta: 30 éve azon dolgozik, hogy Kelemen Didák életműve folyamatosan erősödjön. Kelemen Didák amellett, hogy templomot épített, rendházakat, iskolákat alapított, a betegek gyógyítója is volt, aki a pestisjárvány idején közöttük élt, gyógyította őket, megáldotta, eltemette a halottakat, olyan példát mutatott, amire az életben nagyon kevés ember képes. Ugyanakkor imádságos lelkületével is példát mutatott, hiszen amikor nem dolgozott, nem épített, állandóan imádkozott. „Nagyon hálás vagyok, amiért Erdélybe eljutott és ebben a gyönyörű, Páduai Szent Antal, szintén minorita szerzetes nevére felszentelt templomban felavathatjuk ezt az emlékhelyet, Máger Ágnes miskolci festőművésznek az alkotását. Megköszönöm mindazoknak, akik az ünnepséget megszervezték, eljöttek, fontosnak tekintik Kelemen Didák példájának a követését.” 

*

Átvonulva a kupola-csarnokban lévő emlékműhöz, p. Böjte Csaba mondott áldást az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, majd megszentelte azt a Tankó László kántor-karnagy által dirigált templomkórus zsoltárénekei közepette. Várhelyi Krisztina és Artur atya leleplezték, majd megkoszorúzták Kelemen Didák emlékhelyét. Azt Fekete Károly társaságában Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök is megkoszorúzta.