Tizenegy román jelölt közül választhat az erdélyi magyarság az államelnök-választás májusi első fordulóján. 1992 óta először fordul elő, hogy az RMDSZ nem indított saját jelöltet a választáson, hanem a PNL és PSD közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja.
Közülük leginkább George Simion, Nicușor Dan és Crin Antonescu esélyes bejutni a második fordulóba, esetleg Victor Ponta és Elena Lasconi, legalábbis a felmérések szerint. Ezeket viszont fölöttébb óvatosan kell kezelni a korábbi sorozatos mellékfogásaik nyomán, tavaly ősszel például Călin Georgescu jóformán fel sem bukkant a felmérések radarján, mégis megnyerte az első fordulót.
Elvileg a jelölteket politikai programjuk alapján ítélik még, de ezt eleve óvatosan kell kezelni, mert a nagyvonalú kampányígéretek között sok a szándékos félrevezetés és az egyszerű szándéknyilatkozat. Felszámolom a speciális nyugdíjakat, menesztem a kormányfőt és helyette X-t vagy Y-t nevezem ki, megemelem a béreket és szociális juttatásokat, visszaállítom a sorkatonaságot, közigazgatási reformot indítok el stb. – ezek vagy üres ígéretek vagy tág célkitűzések, noha nagy számban hangzottak el az első jelöltvitán. Mindezek ugyanis nem az államelnök hatáskörébe tartoznak, az államfő nem menesztheti a miniszterelnököt (bosszankodott is ezért Băsescu és Iohannis), a pénzügyek és a gazdaságpolitika a kormány hatásköre, a sorkatonaság ügyében a parlament kell, hogy törvényt hozzon, adminisztratív-reformhoz pedig alkotmánymódosítás – és népszavazás – szükséges. Vagyis konkrét parlamenti támogatottság nélkül a legambiciózusabb és legjobb szándékú államelnök keze is meg van kötve. Az államfő legfeljebb napirendre tűzheti ezeket, és nyomást gyakorolhat a parlamentre, hogy foglalkozzon az ügyekkel. Az eddigi precedensek szerint kevés sikerrel.
Az államelnök hatásköre mindenekelőtt a biztonságpolitika és a külpolitika területére, valamint az igazságügyre vonatkozik a főügyész, DNA-vezető és 3 alkotmánybíró kinevezése révén. A „művelt Románia” nem az államelnökön múlik, bármennyire is jó szándékú lenne, hanem a kormányon és a parlamenten, a külpolitika és a honvédelem terén viszont az elnöké a döntő szó. Tavaly novembertől azonban jelentősen megváltozott a geopolitikai környezet, Trump átírja az eddigi világrendet, ami megrengette a transzatlanti kapcsolatokat. Ami a leginkább rettegést váltott ki az orosz hibrid hadviselésnek kitett Bukarestben, főleg, miután az új amerikai hatalom nyíltan nekiment Romániának a tavalyi választások érvénytelenítése miatt. Ügyvívő államelnökként Ilie Bolojan is szinte kizárólag kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel kényszerült foglalkozni február óta.
Lesz-e tehát újabb Georgescu a májusi első fordulón? A jelöltek ismertsége, hitelessége és politikai ajánlata között jelentősek a különbségek. Simion, Ponta és Antonescu régóta ismertek, bármit is ígérnének most, őket korábbi tetteik alapján ítélik meg. Nicușor Dan és Lasconi kevésbé ismert, előbbi inkább Bukarest főpolgármestereként adminisztratív ügyekkel foglalkozott, nem politikával, utóbbi pedig médiasztárként vált ismertté. Eltökélt nyugat-pártiaknak állítják be magukat, ideológiai téren pedig óvatosan fogalmaznak, és kerülik a nyílt állásfoglalást, Dan ráadásul politikai téren sem kötelezte el magát. Szerintük helyes lépés volt, hogy Bukarest egyértelműen Kijev mellé állt, mert Ukrajna támogatásával Románia voltaképpen a saját biztonságát védi. Továbbra is a NATO-t tekintik az ország legfontosabb védőpajzsának, a globális helyzet változásai miatt a román hadsereg pedig egyértelműen reformra szorul, a védelmi kiadásokat pedig nyilván növelni kell. A tanügyminiszterként ismertté vált Daniel Funeriu viszont határozottan jobboldali és nyugat-párti, esélyei viszont minimálisak, függetlenül személyes rátermettségétől.
Hozzászólások