Orosz gáz Európában. Oda a barátság

Ukrajna után az EU is bejelentette Kadri Simson észt energetikai EU-biztos révén, hogy nem hosszabbítja meg a jövő év végén lejáró tranzitszerződést az orosz Gazprommal, 2025 január elsejétől egy csepp orosz földgáz sem jöhet a Druzsba (Barátság) vezetéken. Kijev szerint eddig is csak azért engedélyezte működését, mert figyelembe vette a közép-európai országok érdekeit: Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország nagymértékben függ az orosz gáztól, amely főleg a Barátság áramlaton érkezett. A háború óta egyre kisebb mennyiségben: míg 2021-ben 155 milliárd köbméter földgáz érkezett az EU-ba ezen útvonalon, tavaly viszont már csak 12 milliárd köbméter.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió óta Európa fokozatosan lemond az orosz gázról, s más forrásokból vásárol. 2021-ben az orosz gáz biztosította az unió gázellátásának 45%-t, tavaly az arány annak harmadára, 15%-ra esett vissza. Manapság csupán Ausztria, Szlovákia és Magyarország függ az orosz gáztól, az előbbi kettő ráadásul éppen a Barátság vezetéktől. Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt vásárol, de abból csak egymilliárd érkezik a Barátság-vezetéken, a maradék pedig a Törökországon, Bulgárián és Szerbián áthaladó török áramlaton. Csehország pedig más beszerzési forrásokra tért át, a vezeték jövő évi bezárása tehát csak Szlovákiát és Ausztriát érinti érzékenyen. Amúgy utóbbi az egyetlen uniós ország, ahol az orosz gáztól való függés mértéke növekedett az ukrajnai háború kezdete óta. Bécs és Pozsony keressen más alternatívát az év végéig a Barátság-vezetéken érkező orosz gázra, üzenik Brüsszelből.

Németország 2022-ben került hasonló helyzetbe, amikor szinte egyik napról a másikra kellett lemondjon az orosz gázról. Karbantartási munkálatokra hivatkozva Moszkva augusztus végén leállította a szállítást az Északi áramlaton, egy hónappal később pedig felrobbantották a gázvezetéket. Lengyelország sem teketóriázott, Ukrajna oroszok általi lerohanása nyomán rögtön lezárta a területén áthaladó Jamal-vezetéket, az Európába szállítandó orosz gáz másik nagy útvonalát, mit sem törődve a németek esetleges morgolódásával.

Mindkettő roppant érzékenyen érintette Oroszországot, hiszen a kőolaj után a földgáz Moszkva első számú bevételforrása. A Tucker Carlsonnak adott minapi interjúban Putyin szóvá is tette, azzal vádolva Berlint, hogy nem gyakorol nyomást Varsóra a Jamal újraindítása érdekébe. Az Északi áramlat és a Jamal után a Barátság bezárása újabb érvágás Moszkva számára, jövőtől már csak a Török áramlaton keresztül szállíthat gázt Európába. Az oroszok a Barátság-szerződés meghosszabbítását szorgalmazzák, Brüsszel és Kijev viszont nem hajlandók erre. A jelképes elnevezésű Barátság-vezeték az Ukrajna elleni orosz agresszió járulékos áldozata. Miután éveken keresztül Moszkva zsarolta Európát a gázcsap elzárásával, Varsó után immár Kijev és Brüsszel is az oroszok ellen fordítja a gázfegyvert. A fagyi néha visszanyal, a barátság odaveszett.

A kőolajat nagy tengerjáró hajókkal is lehet szállítani, azaz könnyen lehet alternatív vásárlót és szállítási útvonalat találni, a földgázt viszont csak vezetékeken lehet szállítani, Oroszország pedig nem rendelkezik olyan technológiával és kapacitással, amellyel nagy mennyiségben cseppfolyósíthatná a gázt hajók általi tengeri szállításra.