Védelmi elszántság

Jócskán felbolygatta a kedélyeket Macron francia elnök hétfői bejelentése, miszerint Ukrajna katonákkal való megsegítését is számításba veszik számos egyéb mellett, noha egyelőre távolról sincs egyetértés ebben. Legtöbben megfontolatlan kacsának tekintik az izgága, minden lében kanál párizsi zseb-Napóleon kijelentését, Macron viszont megerősítette, hogy komolyan beszélt. Sőt, a francia kormányfő jelezte, hogy olyan csapatokat küldene Ukrajnába, akik nem a fronton harcolnának, hanem az ukrán katonák kiképzését látnák el és az ukrán légvédelmi rendszer kezelésénél segítenének. Kanada is hasonló, nem harcoló katonai egységek küldését pendítette. A többi európai ország vezetője viszont egyértelműen leszögezte, hogy nem szándékszik csapatokat küldeni Ukrajnába, s Biden amerikai elnök is ugyanezt nyilatkozta.

Macron viszont azért nem tartja kizártnak a katonák bevetését, mert eddig is sor került korábban elképzelhetetlen támogatásra. 2022-ben például az európaiak és amerikaiak még határozottan elutasították tankok vagy repülőgépek Ukrajnának való küldését, 2023-ban viszont megtették. A francia elnök éppen ilyen beláthatatlannak tűnő forgatókönyvvel rukkolt elő, hogy megakadályozzák Ukrajna elestét.

Ukrajna helyzete ugyanis aggasztó, a külső támogatás drasztikusan csökkent, Washingtonban belpolitikai ideológiai csatározások miatt nem sikerült meghosszabbítani a segélyeket, Európa pedig nem képes leszállítani a tavaly beígért egymillió tüzérségi lövedéket, mivel az egész európai hadiipar képtelen ennyit legyártani, miközben Oroszország egymagában közel négymilliót gyárt évente.

Ennek kiküszöbölésére Csehország azt javasolta, hogy EU-n kívüli forrásokból vásároljanak fegyvereket Ukrajna számára, Japán, Dél-Korea, vagy Törökország például jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezik, de egyéb országok is számításba jöhetnének. Prága javaslata szerint az európaiak tehetetlensége miatt kieső lőszerpótlására szükséges pénzt az EU-s tagországok dobnák össze, vagy közös hitelfelvételből biztosítanák. Ursula von der Leyen szerint erre nem is lenne szükség, Ukrajna megsegítését orosz pénzből valósíthatnák meg, az EU ugyanis európai bankokban lévő, mintegy 300 milliárd eurós orosz vagyont fagyasztott be, az összegből jelentős segítséget nyújthatnának Ukrajnának az orosz agresszió elleni védelemre.

A francia, cseh és EU-s friss javaslatok egyértelmű jelzés Kijev és Moszkva számára: Európa kitart Ukrajna mellett, nem engedi meg, hogy az orosz agresszor meghódítsa. Ha a Kremlben azt gondolják, hogy az elpuhult európaiak megijednek a sorozatos orosz fenyegetésektől, hát nagyot tévednek. Európa még amerikai hátszél nélkül is képes sarkára állni, és szembeszállni Moszkva mások szuverenitását sárba tipró nagyhatalmi ambícióival. Egyre több nyugati fővárosban kezdik belátni, hogy hasznosabb minél távolabb tartani az orosz ragadozót, mert különben az EU és NATO-tagországok kerülnek frontvonalba. A titkosszolgálati jelentések alapján a NATO-tagországok vezetői körében szinte egyöntetű a meglátás, hogy Ukrajna esetleges eleste után a kelet-európai NATO-tagországok válhatnának az orosz medve martalékává. Azok segítségére viszont kötelező lenne katonákat küldeni a NATO kölcsönös védelmi szerződése jegyében.