A hirtelenhalál a papoknak a sajátja, a sorsa

Február 8-án, szombaton a zimándújfalui római katolikus templomban 15 órától búcsúztató szentmisét tartottak a váratlanul elhunyt ft. Erős Miklós plébános tiszteletére. A templom előterében, hűtött koporsóban felravatalozott plébános tiszteletére összegyűlt helybeli és aradi hívekkel megtelt templomban a közösen elhangzott könyörgést követően, az arad-kerületi papok társaságában exc. Pál József Csaba püspök szólt a hívekhez. „Kedves testvéreim, azért vagyunk itt, hogy közösen imádkozzunk az elhunyt jó lelkipásztorotok lelki üdvéért. Maga a tény, hogy elment, mindannyiunknak fáj, de a hirtelen történt távozása megdöbbentett. A latin mondás szerint a hirtelenhalál a papoknak a sajátja, a sorsa. A mostani eset mindannyiunknak figyelmeztetés is: készen lenni, úgy élni az Úrban, hogy vele tudjunk lenni. Nemrég jártam az elhunytnál, aki nem volt beteg, még tréfálkoztunk is együtt, én nem is tudtam, hogy neki baja van a szívével, de mindent próbált rendbe tenni. Például a csoportfelelősök listájára mindenki fel volt írva nála, azokról beszélgettünk. Most kérjük a Jóistentől, hogy fogadja őt be az országába, az örök boldogságba, hiszen mindannyian oda készülünk, és vigasztaljon meg bennünket, és ezután a tekintetünket még többször emeljük az ég felé, kérjük rá a Jóisten kegyelmét! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr titkait!” Az Uram irgalmazz kezdetű ének közös megszólaltatását követően a főpásztor folytatta: „Istenünk, add, hogy szolgád, Miklós áldozópap, akit földi életében a szent szolgálattal tüntettél ki, a mennyei dicsőségben mindörökre örvendezzen, a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké, Ámen!” 

Az osztálytárs, a sorstárs visszaemlékezése

Az evangéliumot Szent Máté könyvéből Kiss Mihály szerpap olvasta fel, majd msgr. Johann Dirschl általános helynök szólt az egybegyűltekhez: „Kedves hívek, kedves rokonok! Milánó püspökéről, aki a XVI. században élt, azt mondják, hogy rendelésre akart festetni egy olyan képet, amely a halált ábrázolná. A festő csontvázként képzelte el, majd azt állította: olyan, mint egy angyal, akinek a kezében aranykulcs van, amit érdemek szerint lehet elnyerni a Mennyországba jutáshoz.” 

Az elhunyt Miklós atya osztálytársa volt a teológián, de az akkoriban szükséges katonaságot is együtt töltötték. 1977-ben Gyulafehérváron együtt kezdték a kántoriskolát, de már kezdettől pap akart lenni, másra nem is gondolt a családalapításre sem, hanem Istent akarta szolgálni. Erős Miklós plébános 1959. augusztus 22-én született a Hargita megyei Gyergyószentmiklóson, Miklós és Rozália gyermekeként. A család Gyergyócsomafalváról származik. Miklóst a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban 1985. június 23-án dr. Jakab Antal püspök szentelte pappá. A temesvári egyházmegyében a következő helyeken szolgált: 1985–1986 között segédlelkész Újaradon. 1986–1989 között segédlelkész a temesvár-józsefvárosi plébánián. 1989–2020 között plébános Gyorokon és a filiákban. 2020–2025 között plébános Zimándújfalun és a filiákban, valamint Újszentannán és a filiákban. 2005–2024 között esperesi kerületi titkár a Pankotai Esperességben. A zimándújfalun február 7-én és 8-án megtartott requiemek után február 9-én, vasárnap Gyergyócsomafalván ravatalozták fel. Temetési szertartása február 10-én, hétfőn 13 órakor volt Gyergyócsomafalván. 

„Hűséges papi életét, a Mennyei Atya jutalmazza az Atyai Ház örömében” – hangoztatta msgr. Johann Dirschl általános helynök. Ami a zimándújfalui és a filiáiban élő hívek lelki szolgálatát illeti, exc. Pál József Csaba főpásztor annak a reményének adott hangot, hogy a falu két papszülöttje fogja felvállalni. A főpásztor megköszönte a részvételt a nagyszámú híveknek, kiemelve a helybeli ortodox plébános, Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, valamint Gheorghe-Dorel Vidran polgármester nevét. A rendhagyó szertartás nemzeti imánk, valamint a pápai himnusz közös megszólaltatásával zárult.