Ferenc pápa ajándékot küldött a 250 éves józsefvárosi katolikus közösségnek

Javában zajlik a Szűz Mária születése tiszteletére a XVIII. század végén felszentelt temesvár-józsefvárosi plébániatemplom felújítása. Az 1772–74 között felépült, 1775-ben felszentelt műemlék római katolikus templom, amely a TM-II-m-A-06132 kóddal szerepel a műemlékek listáján, jövőre lesz 250 éves, a józsefvárosi plébánia közössége pedig 2024. szeptember 8-án ünnepelte fennállásának 250 évfordulóját. A templomfelújításról és a kettős jubileumról ft. Szilvágyi Zsolt plébános, kanonok nyilatkozott a Nyugati Jelennek.

– A temesvár józsefvárosi katolikus templom Temesvár egyik legrégebbi temploma, de maga a plébánia is az egyik legrégebbi katolikus közössége a városnak. Újra elérkezett az idő a templomfelújításra, annak ellenére, hogy nem túl régen, 2010 tavaszán fejeződtek be a felújítási munkálatok. Sajnos a salétrom újra tönkretette a vakolatot, a templom rossz állapotba került. Annál is inkább szeretnénk felújítani a templomunkat, mert jövőre lesz a templom felszentelésének 250 évfordulója. 1772-ben fogtak hozzá az első, többnyire német ajkú sváb telepesek ennek a templomnak az építéséhez, amely nagy vonalakban 1774-ben el is készült, de a felszentelés éve 1775-ben volt. Jövőre meg szeretnénk ezt ünnepelni, bízunk benne, hogy addig a templomunk, legalábbis kívülről fel lesz újítva. 

– A templom felépítésének történetéről és a korábbi felújításokról mit lehet tudni?

– A templom tervezőjéről nem találtam semmi konkrét adatot, valószínűleg a kincstár által foglalkoztatott bécsi építészek tervei alapján építették fel egyszerű barokk stílusban. Az oltárkép a Szűzanyát ábrázolja a kis Jézussal a karjaiban, ez a Lucas Kranach féle Segítő Máriának egy másolata, amelyik nagyon elterjedt volt a Monarchia területén. Számomra még azért is fontos, mert tiroli telepesek hozták magukkal, akik a plébánosukkal együtt jöttek ide, akit Johann Matthäus Steufernek hívtak – ez a kép is egy kapocs a régi telepesekkel, katolikus hitükkel, Mária-szeretetükkel. A Józsefvárost először Új Német Majoroknak hívták, 1773-ban, amikor II. József császár ide látogatott, róla kapta a nevét ez a városrész. A plébánia virágkora a XIX–XX. századfordulón volt, több mint 10 ezer katolikus hívő élt itt. Az anyakönyvekből tudom, hogy akkoriban 500 keresztelő volt itt évente! A XX. század elején szerettek volna építeni egy nagyobb, 3000 férőhelyes templomot, amelynek már a terveit is elkészítette Förk Ernő, a józsefvárosiak már elkezdték a gyűjtést, de közbejött a világháború.

A templom több felújításon is átesett, de az eredeti stílus megmaradt. Az első komolyabb felújítás 1850-es években történt, miután az 1848–49-es magyar szabadságharc idején a templomunk is kapott néhány ágyúgolyót. Az egyik ágyúgolyó sokáig megvolt a templom falában, majd a régi plébániára került, és amikor onnan kiköltöztünk, azóta a Lourdes-i Mária barlangja fölött őrizzük itt, a plébánia udvarán. Ez is egy történelmi jel, amely arra is emlékeztet, hogy Mária minket mindig a békére hív! Egy komolyabb templomfelújítás volt a két világháború között, 1935-ben, amikor a józsefvárosi hívek látták, hogy a nagy templom már nem fog felépülni. Akkor adtak neki egy szebb barokk stílust, mai szóhasználattal „kisminkelték” egy kicsit. Akkor készült a jelenlegi fa oltár, a két gyóntatószék és a padok is.

– Mikor fogtak hozzá és hogyan haladnak a mostani templomfelújítással?

– A munka nem egyszerű több szempontból is: egy műemlék épületről van szó, ezért rengeteg előírást be kell tartsunk. Két évet vártunk az építkezési engedélyre, ez két év papírmunkát jelentett. 2021-ben elindítottuk a kérvényezést, és csak 2023 végén kaptuk meg az építési engedélyt. Gondot okoz az anyagi források megkeresése, előteremtése is, ezért fokozatosan fogunk dolgozni, de bízok benne, hogy jövőre a templombúcsú idején (2025. szeptember 8. – szerk. megj.) kívülről fel lesz újítva a józsefvárosi katolikus templom.

Most több fronton zajlanak a felújítási munkálatok. A templomtorony fel van állványozva, ott ki kellett cserélni a fa szerkezetet, illetve a torony fedését réztáblákra cseréljük. A tető javítása következik, párhuzamosan a szigetelés megoldása és végül a külső vakolás. Körbeássuk a templomot, szigeteljük, és igyekszünk a vizet minél jobban elvezetni az épülettől. Ez egy 250 éves épület, nem egyszerű megoldani a szigetelést, de bízok benne, hogy sokkal jobban fog sikerülni, mint 15 évvel ezelőtt. Ki szeretnénk nyitni a templom kriptáját is, tudomásom szerint az 1820-as évekig temetkeztek oda és régóta nem használják. A kripta a szentély alatt található, utoljára az 1930-as években nyitották ki, azután zárva volt, és valamikor az 1970-es években a bejáratot is betemették. Most megkeressük a kripta bejáratát, kinyitjuk, és megnézzük, valószínűleg ott is van egy vízforrás, amely a salétromot táplálja, ez bonyolult munka lesz. Ha ott vizet találunk, akkor szivattyúrendszerrel ki kell onnan a vizet szivattyúzni, és megszakítani a vízforrással a kapcsolatot.

– A templomfelújítás jelentős költséggel jár, hogyan sikerül ezt a pénzt előteremteni?

– Elsősorban a plébánia erejére támaszkodhatunk. Amikor 2016-ban befejeztük az új plébánia építését, és az adósságokat rendeztük, a következő célpontunk a templom felújítása volt, már egy ideje gyűjtjük a pénzünket. Ezúton is megköszönöm a híveknek a nagy-nagy segítségét, talán nekik nincs is fogalmuk arról, hogyan is él anyagilag egy plébánia. Mindazt, amit a hívek egyházi hozzájárulásként fizetnek, amit hétköznapi nyelven egyházi adónak is neveznek, mindenféle illetékek, amelyeket temetés, keresztelő illetve esküvőkor befizetnek, az mind a plébánia kasszájába megy. Miután kifizetjük a havi költségeket és a fizetéseket, örülünk, ha valamit félre tudunk tenni. Minden hónap első vasárnapján gyűjtést szervezünk a templomjavításra a hívek részéről. A plébánia a temesvári  püspökséghez tartozik, minden munkálat általuk történik, szakmai segítséget kapunk tőlük, és minden pályázatot a püspökség által nyújtunk be. Egy család vagyunk, a püspökség teljesen mellettünk áll ezen a téren. Pályáztunk támogatásért a Temesvári Polgármesteri Hivatalnál, a lulturális és vallásügyi minisztériumnál, bízunk egy kis segítségben, de egyelőre még keressük a forrásokat, nincs meg a teljes összeg.

– A jelenlegi városvezetés mivel segíti önöket ebben a nagy munkában?

– A mi plébániánk konkrétan még nem kapott támogatást a városházától, de most bízunk benne, és vannak ígéretek rá, hogy támogatnák ennek a templomnak a felújítását. A pályázat be van adva, ígéret van, remélem, hogy betartják a szavukat. A templom a város kulturális örökségének is a része, ezért úgy gondolom, hogy erkölcsi kötelesség is, hogy ilyen esetben az egész nagy közösség egy kicsit segítse a templom megmaradását. Nem számítok óriási összegre, de minden segítség jól jön!

– Mekkora a lélekszáma és milyen az összetétele a jelenlegi józsefvárosi római katolikus közösségnek?

– A közösségünkhöz jelenleg több mint 1000 hívő tartozik. Bár kezdetben többségben volt, most a német közösség a legkisebb, 65% a magyarok részaránya és a többi 35% többségben román ajkú, de szlovák és cseh anyanyelvűek is tartoznak a közösséghez. A bolgárok önálló plébániát alkotnak, szintén a józsefvárosi plébánia területén, ők a Zárdatemplomban tartják a szentmiséiket. A kövek sokat tudnának mesélni, sok igaz keresztény élt itt a plébánián, akiket most tisztelünk és nagyra becsülünk, mint boldog Bogdánffy Szilárd, bold. Terézia anya, Gerhardinger Karolina, a Boldogasszony Iskolanővérek rend alapítója vagy bold. Jordán Ferenc szalvatoriánus atya, akik itt imádkoztak, misét tartottak, a szentek nyomdokain járunk fizikailag is. Itt éltek a plébánián olyan egyéniségek is, mint Boros Béla püspök és Pacha Ágoston püspök is, akik életüknek utolsó éveit, illetve hónapjait itt élték le, miután a börtönből kiszabadultak.

– Nemcsak a templom, hanem a józsefvárosi plébánia is 250 éves.

– Idén szeptember 8-án, Szűz Mária születésének ünnepén emlékeztünk meg arról, hogy 250 éve létezik a józsefvárosi plébánia mint közösség, bár a templom felszentelése csak 1775-ben történt. A józsefvárosiakat addig a belvárosi jezsuita és ferences szerzetesek látták el lelkileg. 1774-ben létrejött az önálló józsefvárosi plébánia, ezt belső körben meg is ünnepeltük. A szentmisét három nyelven dr. Toman Zoltán, a Szentszék szolgálatában álló egyházmegyés pap mutatta be, aki itt a Józsefvárosban született és itt keresztelték ebben a templomban. Amikor dr. Tomán Zoltán a Vatikánból hazajött szabadságra, Ferenc pápa egy rózsafüzért küldött nekünk általa, a 250 éves jubileumát ünneplő józsefvárosi római katolikus közösség számára. Ez a rózsafüzér, amelyet a Szűz Mária-szobor karjaiba helyezett dr. Tomán Zoltán, egyfajta kapocs közöttünk és a világegyház között!