Isten védelmezi az őszinte hívőket

  „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, minden javukra szolgál.”  (Róma 8, 28.)

Az Örökkévaló Isten tökéletesnek teremtette az embert, sőt alkotott mellé hozzá illő segítőtársat, hiszen közösségi életre, nem magányos létre gondolt a teremtésben. Az isteni Szentháromság is ezt a gondolatot erősíti meg: Atya, Fiú, Szentlélek. A kiegyensúlyozott egység mindig nyugalommal és boldogsággal tölti meg a családokat. Ádám boldogsággal vette tudomásul, hogy kapott Istentől hozzáillő társat. Igaz, megfelelő, isteni figyelmeztető parancsot is kaptak, hogy a hűséges helytállás Isten áldását hozza az ember számára. Azok figyelembe vétele megfelelő boldog örök jövőt jelent. Amint a Bibliából értesülünk róla, a szellemi teremtmények között létezik egy erősen gonosszá vált lény, aki szembeszállt Teremtőjével, és az embert is a bűn útjára taszította. Ez a Sátán, akiről a Biblia azt mondja: „emberölő volt kezdettők fogva”. Romboló rosszindulata kiterjed a családokra is, hiszen gyakran hallunk családi bukásokról, szétválásokról is. A háttérben legtöbbször a Sátán szemet csalogató álnok munkája észlelhető. Létezik elviselhetetlen családi állapot is, de nagyon sok esetben a „szem, a csalogató látás” segítségével hergeli az embereket, a családokat a szétválásra, s így sokszor gyermekek maradnak árván. Kedves nemzettársaim! Az emberek rendelkeznek szépérzékkel mind a tárgyakat, mind a személyeket illetően. Igen, ilyen remek ajándékot kapott az ember Istentől a teremtés által. Az különösen értékes, bár az emberi testet a föld porából alkotta Isten, saját halhatatlan lényéből adott számára életet, lelket. Erről szól világosan az Ige, hogy „amikor a földi élet véget ér a „por” visszatér a földbe a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta.” (Préd. 12, 7.) Az emberi történelem a kezdetektől tele van háborúságokkal. Volt egy hatalmas Perzsa birodalom, amelynek területe Indiától Etiópiáig terjedt. Királya Ahasvérus volt, aki 127 tartomány fölött uralkodott. Uralmának harmadik esztendejében nagy ünnepségsorozatot rendezett a birodalom összes magas rangú vezetőjének. Gyönyörű felesége volt, Vásti  királyné, aki ugyanakkor nagy ünnepséget rendezett az asszonyok számára is. A király nagy büszkeséggel be akarta mutatni vendégeinek Vásti királynét, aki viszont ekkor nem engedelmeskedett, és ebből eredően az uralkodó nagy haraggal kiutasította őt a királyi palotából. Egy idő után kiadta a parancsot, hogy gyűjtsék össze a birodalom legszebb leányait, azután amelyik leány a legjobban tetszik a királynak, ő lesz az új királyné Vásti helyett. Élt egy Márdokeus nevezetű zsidó ember Susán városában, ahol gondjába vette unokahúgát, Esztert, akinek szülei meghaltak. Ő leányává fogadta, felnevelte. Eszter mind arcára, mind termetére nézve gyönyörű volt. A kiválasztott leányok egy bizonyos „szépítési időszakon mentek át”, ruhát ékszert és illatszereket kaptak. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy ő is zsidó gyökerekkel rendelkezik. A király ezt nem vette figyelembe, csupán a leány gyönyörűségét értékelte. Volt azonban a király magas rangú tisztségviselői között egy Hámán nevű ember, aki gyűlölte a zsidókat, különösen haragudott Márdokeusra, aki nem tisztelte különösebben Hámánt, nem hajlongott előtte. Márdokeus zsidó ember lévén tudta, hogy az igazi tisztelet egyedül csak az Örökkévaló Istennek jár! Drága magyar testvéreim! Napjainkban is van sok, önmagának nagy tiszteletet követelő személyiség, de ha valójában megvizsgáljuk magatartásukat, nem érdemlik meg a nagy tiszteletet. Eszter történetében, akit a király igazán megszeretett, volt egy nagyon jelentős esemény. Márdokeusnak tudomására jutott, hogy néhány jeles királyi tisztviselő merényletet készít Aharvérus király ellen. Nyomban jelezte a védelmet biztosítók számára, akik meghiúsították a tervet. Márdokeusnak neve így bekerült a birodalom történelemkönyvébe. Időközben a „hatalmaskodó” Hámán bosszút forralt a zsidó Márdokeus ellen, sőt az volt a terve, hogy a zsidókat teljesen kiirtja minden tartományból. Pusztító tartalmú üzeneteket küldött ki az ország egész területére, hogy egy megjelölt napon a zsidókat irtsák ki minden tartományban. Isten azonban védelmet biztosított népének, oly módon, hogy Márdokeus tudomást szerzett a gonosz tervről, értesítette Esztert, akit különösen kedvelt a király. Újabb ünnepségre készültek a királyi palotában, de a megelőző éjszakán nem jött álom a király szemére, és szolgájával olvastatott fel részleteket birodalma történetéből. Időközben Hámán már készült a zsidók kipusztítására, és egy hatalmas akasztófát állíttatott fel Márdokeus kivégzésére. Nos, az ünnepség elkezdődött, és Eszter ott „árulta” el a királynak, hogy Márdokeust, a király megmentőjét Hámán akasztófán akarja kivégeztetni. A király ennek hallatára roppant dühbe gurult, és Márdokeus helyett Hámán került az akasztófára, sőt a futárok sietve értesítették a tartományi vezetőket, hogy a zsidók kegyelmet nyertek az egész országban! Mindannyian hálával köszönték meg Isten csodálatos védő munkáját. A mi drága magyar népünknek is szükséges lenne elkérni a kegyelmet az Örökkévaló Istentől, különösen most, amikor az utolsó idők borzalmai következnek, mert minden csak azoknak válik javára, akik Istent szeretik, és elkérik a kegyelmet Jézus Krisztus keresztáldozatra való tekintettel. A jövendő örök „történelmi” találkozásig is zengjük boldogan: „Ó, mily jó az Úrban bízni, erre bátorít szava. Megnyugodni ígéretén, velünk van Ő minden nap.” 

Bátkai Sándor