Összefogásra, áldoztavállalásra intett Böjte Csaba atya

Összefogásra szólított fel október 6-án Böjte Csaba atya a piski csata helyén tartott megemlékezésen. A hajdani piski híd szomszédságában álló csárdaépület több éve felújítás alatt áll. Ennek kertjében készülnek újraállítani az eredeti kövek felhasználásával a millenniumi ünnepségek alkalmával emelt emlékobeliszket.

„Úgy gondolom, a legfontosabb, amire a gyermekeinket meg kellene tanítanunk, az az összefogás, a közösség” – mondta Böjte Csaba atya a piski csárda épületében tartott megemlékezésen. Szemléltető példaként említette saját élő szervezetünket, amelyben minden sejtnek ugyanazon cél érdekében kell dolgoznia, hiszen egyetlen különcködő, egyetlen más irányba induló sejt elrákosodáshoz vezethet, és ez az életünkbe kerülhet. Közösségeinkben sincs másképp. Ha nem fogunk össze, nincs megmaradás.  Csaba atya felszólítása mindenkinek szólt. Az 1848–49-es szabadságharc nem csupán a honvédek ügye volt, nem csupán ők harcoltak, hanem mindazok, akik a háttérben képesek voltak lemondani javaikról, hogy abból ruha, fegyver készüljön, élelmet biztosítsanak a honvédeknek. Magmaradásunk ma is lemondást és összefogást követel. Ha mindenki erejéhez mérten hozzájárul a közös célok megvalósításához, történelmi örökségünk, műemlékeink helyreállításához, fenntartásához, akkor élő közösség maradunk – mondta Böjte Csaba atya.

Főcze Bonaventura dévai ferences plébános az aradi vértanúk emlékét elevenítve fel mondott fohászt, majd szót kaptak a piski csárda felújításán dolgozó vállalkozók is, akik elmondásuk szerint a munkálat során maximálisan tiszteletben tartják az épület műemlékjellegét mind anyaghasználatban, mind formai elemekben korhű arculatot kívánnak adni a több fázisban épült, és több funkciót ellátott épületnek. „2022-ben készült el a tetőszerkezet, a cserépfödés, ereszcsatornák, vízelvezetés. Idén lett aláalapozva a pince, feltöltöttük kaviccsal a végleges szintre. Jelenleg az épület repedéseinek a kitöltése van folyamatban, acélsodronyokat építünk a kövek, fugák közé. Közben folyik a már kijavított utcai homlokzat vakolása, a régi receptúra szerint mészalapú vakolatot viszünk a falra” – foglalta össze tömören a munkálatokat Nagy Csaba, a gyergyócsomafalvi Falak Dél-hegy Kft. ügyvezetője. 

Az épületnek külön díszét képezik majd a famunkák, elsősorban a nyílászárók, melyek szintén korhű formát kapnak. „Sokat vizsgáltuk a még megmaradt ablakokat Kovács Zsolt művészettörténésszel, és úgy gondolom, hogy a csárda nagy valószínűséggel a forradalom után leégett, a most még létező néhány régi ablak valamikor az 1850-es években készülhetett. Ezeket másoltuk le formailag, a zsalugáterekkel együtt. Technikailag nyilván hozzáadtuk mindazt a tudást, amelyet a csapatunk 22 év alatt összegyűjtött, és amit a korhűséghez való ragaszkodás megenged. Ez a kilencedik generációs kapcsolt gerébtokos ablak-sorozatunk és az a tapasztalat, hogy ezek az ablakok nagyon időt állók. Most Larice fenyőből (vörös fenyőből) dolgozunk, ami 150 évet is nagyon szépen kibír. Az eredeti ablakok közönséges lucfenyőből készültek, ezeket meg is ette az idő. A vörösfenyő ablakokat öt rétegben kezeljük lenolaj alapú festékkel, hogy minél korhűbb legyen. A régi ablakokon megtaláltunk pár rézkilincset, és az az érdekes, hogy még mindig létezik az az olasz cég, amely ezeket gyártotta, és most is le tudja gyártani. Úgyhogy ilyen öntött rézkilincsek kerültek az ablakokra. A pántok saját tervezésűek, mert ragaszkodtunk az állíthatósághoz. A vasalat modern, de az jó el van rejtve. Összességében ezek az ablakok kiváló hő- és hangszigetelők, és mint említettem rendkívül tartósak” – mondta a dévai Artifex Kft. vezetője, Nagy Zsolt, aki a nyílászárók legyártását vállalta fel a helyreállítási munkálatban. 

Nyilván a korhű elemek, a minőségi munka mind az építkezésben, mind a famunkálatokban komoly költségvetést feltételez. Csaba atya arra kérte szűkebb és tágabb körű hallgatóságát, az itt élő közösségeket, családokat, egyéneket, vállaljanak részt az anyagiak előteremtésében. Vállalják fel egy-egy ablak, ajtó, falrész helyreállítását. Hiszen hajdanán sem vártak külföldi segítségre eleink, hanem összefogással, kemény munkával megszerzett javaikról való lemondással építettek, állították fel többek közt a piski emlékoszlopot is.

A piski obeliszknek jelenleg 98 százalékban sikerült összeszedni eredeti köveit. A gyergyócsmafalvi építővállalat kiöntötte a talapzatot és az oszlop magját, melyre ráépülhet majd az emlékmű.  „Minden egyes követ gondosan le kell takarítani, összerakni, megfaragni a hiányzókat. Ebben is összefogásra van szükség” – mondta Csaba atya. 

Az októbert 6-i ünnepségnek méltó keretet adott a Szent Ferenc Alapítvány szászvárosi otthonában élő gyermekek előadása, akik Menyhárt Ernő gitárkíséretével énekeltek helytállásról, hűségről, szülőföld iránti szeretetről és tolmácsolták Juhász Gyula Szikratávirat című versét.