Romániai autópálya-hálózat

Írta:
2025. január 9. 11:31 (csütörtök) /

Tavaly 195 kilométer autópályát adtak át, ami történelmi csúcsnak számít. Korábban ugyanis egyetlen évben sem épült ennyi kilométernyi sztráda. Ezzel a romániai autópálya-hálózat hosszúsága 1270 kilométerre emelkedett, miután 2023-ban átlépte a bűvös ezres küszöböt. Ebből a mintegy 100 kilométernyi Bukarest–Piteşti szakasz még az 1970-es években épült meg, a többi pedig a rendszerváltás után, pontosabban az új évezredben.

Nem egészen 1200 kilométer autópálya 35 év alatt! Vagyis évente kevesebb, mint 35 kilométer! Micsoda „teljesítmény”!

 

 

Csigalassúságú gyorsforgalom

 

Hogyan alakult a romániai autópálya-hálózat a rendszerváltás óta? A következő táblázat az évente felavatott újabb autópálya-kilométereket szemlélteti.

 

 

A rendszerváltás óta eltelt 35 évben átlagban kevesebb, mint 35 kilométernyi sztráda épült, de ha csak az utóbbi 20 évre vetítjük, akkor is kevesebb, mint 60 kilométer épül évente. Meglehetősen lassú tempó! Igazi autópálya-tempót, vagyis száz fölötti sebességet csak 2012-ben, 2013-ban ért el a sztrádaépítés, akkor bővült leggyorsabban az autópálya-hálózat, a Boc-kormánynak köszönhetően. A rendszerváltás után az volt jóformán az egyetlen kormány, amely prioritásnak tekintette az autópálya-építést, és konkrét lépéseket is tett ez irányba, a később átadott szakaszok többségének építése szintén akkoriban indult be. Ahogy a számok is mutatják, később az építés tempója jelentősen visszaesett, évi 50 kilométer körüli szintre, s csak 2023-ban volt jelentősebb növekedés, tavaly pedig megtáltosodott a tempó.

A tavaly átadott 195 kilométerből csupán a havasalföldi Buzău és a moldvai Focșani közötti 77 kilométeres rész az egyetlen hosszabb összefüggő autópálya-szakasz, a többiek rövidebb szakaszok szétszórva az országban. 

 

 

Autópálya-sűrűség

 

A csigalassúságú építési tempó ellenére tavaly Románia mégis átlépte a mágikus 1000 kilométeres küszöböt. 16 évvel Magyarország után, az anyaország ugyanis már 2007-ben elérte azt. Hogyan fest Románia autópálya-hálózata a környező országokhoz képest 2025 legelején, azt a következő táblázat szemlélteti:

 

 

Jóllehet Románia területe több mint kétszer nagyobb, mint Magyarországé, az autópálya-hálózat hossza nagyjából a magyarországiénak csupán kétharmada. Holott a rendszerváltáskor Magyarországnak is csak 350 kilométernyi sztrádája volt. A háromszor kisebb területű Csehország 1500 kilométeres autópálya-hálózata is nagyobb, mint Romániáé. A területileg feleakkora Bulgária autópálya-hálózata is megközelíti az ezres szintet, a még annál is kisebb Szerbiában (Koszovó nélkül) pedig már meg is haladta. Utóbbi annál is jelentősebb, mivel Szerbia nem EU-tag, csakis saját forrásaiból gazdálkodik, nem számíthat uniós ajándékpénzre.

Abszolút számokba Lengyelország az egyértelmű bajnok, a rendszerváltás óta mintegy 5000 kilométer autópálya épült meg, holott területileg csak harmadnyival nagyobb országunknál! 1989-ben ugyanis Lengyelországnak ugyanúgy 100 kilométer autópályája volt, mint Romániának.

 

 

Tartományi autópályák

 

Ellentétben a környékbéli országokkal, a romániai sztráda-szakaszok többnyire egymástól elkülönültek, nem képeznek összefüggő országos hálózatot. Szerbián például autópályán lehet végighaladni északról, a magyar határtól, vagy észak-nyugatról, a horvát határtól egészen délig, a macedón határig, vagy délkeletig, a bolgár határig. Magyarországon is át lehet haladni végig autópályán, a román vagy szerb határtól egészen az osztrák, szlovén, horvát vagy szlovák határig. A legtöbb EU-s országban hasonló a helyzet, Románia viszont kivétel. Nemhogy a Kárpátokon át, de még Erdélyt a Partiummal vagy a Bánsággal sem köti össze autópálya-hálózat. Romániában lényegében három külön autópálya-hálózatról beszélhetünk. Havasalföldön Bukarestből autópályán lehet haladni a tengerpartig, Ploieștig vagy Piteștig, tovább viszont nem. A történelmi Erdély középső és déli részein végig autópályán lehet haladni kelet-nyugat és észak-déli irányban, például Nagyszebenből Kolozsvárig, vagy Marosvásárhelytől Déváig. Keleten, Székelyföldön, illetve északon, Máramaros felé viszont semmilyen gyorsforgalmi út sincs, s nyugat felé sem készült el a pálya a Partium vagy a Bánság felé. Kolozsvár és Nagyvárad között például még a sztráda fele sem épült meg, délen pedig 14 kilométeres szakasz foghíjas Erdély és Bánság dombvidékes határán. Románia autópályái szinte kizárólag sík vidéken épültek, ott viszont, ahol a természeti adottságok kedvezőtlenebbek, rögtön megtorpan az építés. Több mint száz év alatt Románia nem volt képes a Kárpátokon áthaladó autópályákkal összekötni Erdélyt Havasalfölddel és/vagy Moldvával. Sőt, utóbbiban jóformán nem is beszélhetünk autópályákról, csupán a Bákó várost elkerülő 16 kilométeres szakasz üzemel a tavalyi év végén átadott Focșani körüli rész mellett.

Ellenben a Bánság és Partium már összekapcsolódott Európával. Temesvárról, Aradról vagy Nagyváradról végig autópályán lehet haladni Budapestig, Bécsig, Prágáig, sőt tovább, egészen az Atlanti-óceánig! Jövőre elvileg már Déváról vagy Nagyszebenből is el lehet jutni oda, a tervek szerint akkor készül el a sztráda az Erdélyt és Bánságot összekötő ominózus 14 kilométeres foghíjas szakaszon.

Hozzászólások