Ünnepi hangulatban zajlott november 16-án a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia (MÁK) szórványnapi tanácskozása. Az RMDSZ megyei szervezete életre hívta testület célja, feladata egy asztalhoz ültetni az oktatásban, egyházban, civilszervezetekben, helyi RMDSZ-szervezetekben vezető szerepet vállalókat, hogy közösen dolgozzák ki, valósítsák meg a helyi magyar közösségek fennmaradását, fejlődését szolgáló célkitűzéseket. A MÁK ezúttal a Téglás Gábor Elméleti Líceumban tartotta meg tanácskozását, ahol Széll Lőrincz alprefektus, megyei RMDSZ ügyvezető elnök köszöntötte az egybegyűlteket, tolmácsolva Winkler Gyula megyei elnök üdvözletét és Kelemen Hunor szövetségi elnöknek az idei Magyar Szórvány Napja alkalmából Nagybányán megfogalmazott gondolatait. „Amikor a mi több mint egymilliós közösségünkről beszélünk, akkor egy erős, értékteremtő közösségről beszélünk, amely képes jövőt építeni, és nem a menekülés útjait keresi. Ehhez akarni kell elsősorban hinni, hogy meg tudjuk valósítani, és természetesen cselekedni. Eszközöket, partnereket keresni, és tenni minden nap azért, hogy a közösséget építsük, a közösséget megerősítsük. (...) A szórvány számíthat a Szövetségre, a Szövetség számít a szórványra” – tolmácsolta a szövetségi elnök gondolatait Széll Lőrincz, Hunyad megyei szinten is megerősítve a kölcsönös támogatást.
A továbbiakban felszólalt Dézsi Attila, első MÁK-elnök, aki a Hunyad megyében megszervezett első, 2011-es Szórványnap emlékét idézte, majd Kocsis Attila-Levente, leköszönő és a csütörtöki tisztújításon egyöntetűen újraválasztott MÁK-elnök számolt be arról a lelkes és eredményes csapatmunkáról, ami az elmúlt éveket jellemzi a Hunyad megyei magyarság körében. Balog Károly Csaba iskolaigazgató házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, boncolgatva a szórvány szó jelentését. Ehhez csatlakoztak a további felszólalók is, megállapítva, hogy a mély szórvány nem a sötétség, elkeseredettség kifejezése kell legyen, hanem a mélyből felszínre kerülő értékeké, amelyből bőven mutattak fel az utóbbi időben is Hunyad megyében. Csatlós Zsófia-Erzsébet RMPSZ-elnök a dévai magyar iskolaközpontból indult PedCafé mozgalom Kárpát-medencei sikeréről számolt be és arra kérte a jelenlévőket, mindenekelőtt a pedagógustársakat, hogy a HIT jelszavával felvértezve vegyék észre a környezetükben és saját munkájukban felragyogó kincseket, értékeljék kellőképpen azokat. Szász-Barra Zsófia főtanfelügyelő-helyettes a tanügyi törvény azon pozitívumairól beszélt, melyek az RMDSZ-lobbinak köszönhetően megerősítik, kitágítják a szórványoktatás lehetőségeit. És kiemelten köszönetet mondott a téglásbeli kollégáknak, mindenekelőtt a tanítóknak, akik a napokban szervezett szakmai tanácskozáson elkápráztatták a többségi kollégákat. Oprisa Melinda megyei nőszervezeti elnök a közösségben és közösségért végzett odaadó munkáról beszélt, majd Pogocsán Ferdinánd dévai alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket. Kacsó-Doboly Izabella megyei ifjúsági és sportigazgató közvetlen hangú felszólalásban fogalmazta meg mennyire fontos odafigyelni minden korosztályra, apró gyermekekre, ifjakra, nyugdíjasokra is, megtartani őket a magyar közösségben. Kelemen Attila parlamenti képviselő pedig arról a sokszor kevésbé látványos, de rendkívül eredményes bukaresti munkáról szólt, melynek nyomán az utóbbi években látványosan megnőtt a szórványbeli magyar intézményeknek, iskoláknak, egyházaknak nyújtott országos költségvetési támogatás.
A tanácskozáson tisztújítás is történt. A jelenlévők egyhangúlag erősítették meg tisztségében Kocsis Attila-Levente MÁK-elnököt, Főcze Imre fr. Bonaventura plébános, Zsargó János esperes és András József professzor személyében pedig kijelölték a MÁK-képviseletet az RMDSZ Megyei Küldötteinek Tanácsába. A Barcsay Ákos-díj kuratóriumába Zsargó János esperest delegálták egyházi képviselőként.
A tanácskozás ünnepi momentumaként szolgált az UNESCO védnöksége alatt zajló Bolyai János emlékév jelentőségének ismertetése. Gáspár-Barra Réka újságíró röviden vázolta a geometria Kopernikuszaként emlegetett Bolyai János munkásságát, és az emlékét őrző alkotások közt felsorakozó Hunyad megyei kötődésű műveket: M. Makkai Piroska képzőművész Apa és fiú (a két Bolyai) címet viselő fametszet-sorozatát, valamint a Valeriu Butulescu Bolyai (A tér tudománya) című drámáját, melyet András József professzor ültetett át magyarra. Ízelítőül a kötet néhány paragráfusa is elhangzott, és kiállításra került M. Makkai Piroska metszetsorozata.
Hozzászólások