Böszörményi Zoltán legszebb versei a könyvesboltban

Bakonyi István válogatásában és az AB-ART Kiadó gondozásában jelent meg idén a Böszörmény Zoltán legszebb verseit tartalmazó kötet.

Bakonyi István többek között így ír a versekről:

„Egy termékeny lírai életműből nehéz kiválasztani a legszebb 96 verset. S tegyük hozzá: minden ilyen válogatás alapjaiban szubjektív. […]

Jelen esetben az Aradról indult és világlátott poétáról, Böszörményi Zoltánról van szó. Akinek életműve igencsak sokirányú. Hiszen verseskötetei mellett fontos prózaírói teljesítménye is, és mindemellett az élet oly sok területén tevékeny. […]

Legszebbnek tartott verseinek kötetében igyekeztem viszonylag teljes képet adni lírájáról. Nagyjából időrendben. A Ki az, aki visszakérdeztől a Karácsonyi imáig. Az emberi dialógustól az isteni válaszig. A világgal küzdő, azzal (is) párbeszédet folytató költő vallomásai ezek. […]

Formai gazdagságát is érinthetjük, hiszen a minimális terjedelem, a tömörítés szép példái éppúgy jellemzik, mint a nagyobb lélegzetű művek, közöttük például az „el nem küldött levelek” emlékezetes verspillanatai. Itt is, ott is a gazdag képiség erényeinek egyike. Gyakran egy-egy verscíme ugyancsak ezt mutatja. (Visítanak a fényes tollú délibábok) Ugyanakkor igazat adhatunk Bollobás Enikőnek, aki szerint Böszörményi Zoltán lírájának erénye, hogy megszünteti a gondolat s az érzelem kettősségét, „mi több, a konkrét és az absztrakt kettősségét is”. Igen, az intellektualitás és az érzelmek áradása egymás mellett van jelen ebben a lírai életműben.

A szülőföld, Arad jelképisége sem marad említetlenül. Hiszen a történelmi érzékenység jelenlétét sem feledhetjük nála. „…Aradom a bearanyozott glóriám…” – vallja. Arra szolgáltat példát, hogy a magyar költő, éljen bárhol a világban, az összekötő szálakat nem tépheti szét. És kötődik a kisebbségi léthez is, hiszen elődei és sors- és kortársai hasonló élethelyzetekben írták műveiket. „Mondd a verset, hogy belélegezhetővé váljon a valóság…” – írja A vers első sorában, és persze hogy eszünkbe juttatja Kányádi Sándor híres mondatát arról, hogy az a vers, amit mondani kell… S a Böszörményi-versek jól mondhatók! Van akusztikájuk, zeneiségük, gondolatritmusuk.” (Bakonyi István)

Böszörményi Zoltán
Visítanak a fényes tollú délibábok

foltos égen felhők kóca ma a kedvem

sok a bűnöm

ne keresd a jövőd bennem

vihar lesz a madárból

ez a mutatványom

szürkület matat

átszövi a várost

elárvult látomásom

ribanc szelek bitorolják

ropnak bennem tüzes táncot

jövőmön kikelet vasalja a ráncot