„Azzal a kikötéssel vállaltam a jelölést, hogy mindenhová motorral megyek”

A IX. Temesvári Magyar Napok keretében, szeptember 27-én pénteken izgalmas kávéházi beszélgetésen vehettek részt a temesvári magyarok, amelynek főszereplője Kelemen Hunor volt, az RMDSZ elnöke, a romániai magyarok államelnökjelöltje. A találkozón részt vett többek között Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Tamás Péter tb. magyar konzul, Molnár András Temes megyei RMDSZ-elnök és sokan mások. A Bartha Csaba rádiós újságíró moderálta, közvetlen hangulatú beszélgetésen megtudtuk, hogyan látja az RMDSZ elnöke a bánsági szórványmagyarság helyzetét, és többek között azt is, hogy miért van szükség magyar államelnök jelöltre. Meglepetésekben is volt részünk: meghallgattunk egy Kelemen Hunor-költeményt, Tar Mónika művésznő előadásában, és azt is megtudtuk, hogy az államelnökjelölt két keréken, motorbiciklivel érkezett a Bánságba!

Talán azt is kevesen tudják, hogy az 1990-es évek elején Kelemen Hunor rádiós riporterként dolgozott, így egykori rádiós kollégáját faggathatta Bartha Csaba. Az RMDSZ elnöke 1997-ben kezdett politizálni, de civilben ma is költő, két gyerek édesapja, és gyerekkora óta a motorsport szerelmese. „Amikor felkértek rá, hogy vállaljam el negyedszer is az államelnöki jelölést, félig viccesen mondtam, hogy akkor mindenhová motorral megyek. Most is motorbiciklivel jöttem a Bánságba” – mondta Kelemen Hunor, aki előzőleg Újmosnicán a bánsági motorosok képviselőivel is találkozott. 

A beszélgetés során Kelemen Hunor azt is elmagyarázta, hogy miért van szükség a magyar államelnökjelöltre Romániában. „Az elnökválasztás 20 év után ismét egybeesik a parlamenti választással. 2024-ben az elnökválasztás mindenre rá fogja nyomni a bélyegét, ez már most is látszik, hetek óta a parlamenti választásról nagyon keveset beszélnek, az elnökválasztásra fókuszál a teljes politika. Ennek a logikája az, hogy a mostani elnöknek lejárt a mandátuma, váltás lesz, és a társadalmat ez érdekli. A román elnöknek mindig erős hatásköre van, az alkotmányos hatáskörön túl is, az informális hatása és a befolyása nagyon nagy.  Az utóbbi években olyan politikai döntés nem született Romániában, amelyben az elnöknek ne lett volna benne a keze! A következő elnök is hasonlóképpen fog dolgozni, mert ennek ez a hagyománya. Az egész választási kampány erről fog szólni. Ha nincs államelnökjelölted, a te problémáddal, a te közösségeddel senki nem foglalkozik, akkor valóban elszigetelt maradsz, nem tudsz az országos kérdésekhez hozzászólni. Nem ütöd meg a sajtónak, a közvélemény formálóknak az ingerküszöbét. Ezért ott kell lenni, hogy tudjál a saját közösséged érdekeiről, szempontjairól, értékeiről, elvárásairól beszélni. Van egy másik szempont is: azért jó az államelnökjelölt, mert tudsz a román társadalommal egy intenzívebb párbeszédet folytatni. Akkor rád figyelnek, meg tudod szólítani a román társadalmat, másként, mint a mindennapokban. Ilyenkor lehetőség van egy olyan típusú áttörésre, ajtónyitásra, amit később a közösség érdekében fel tudsz használni” – – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki tisztában van vele, hogy 2024-ben sem fog csoda történni az elnökválasztáson, de ha ezt a két szempontot figyelembe vesszük, ez sokkal erősebb érv, mint a kézlegyintős „miért indulj, hisz úgy sincs esélyed”.

Bartha Csaba kérdésére válaszolva az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogyan látja a bánsági szórványmagyarság helyzetét. „A bánsági magyarok és általában a határ menti régióban élő magyarok mások, mint a belső-erdélyi közösségek. Sok szempontból nyitottabbak, sokszínűbbek, rugalmasabbak, jobban tudnak alkalmazkodni, több nyelvet, kultúrát ismernek, mert ennek sok évszázados hagyománya van. Éppen ezért, mert az együttélést gyakorolják, erősebbek, felszínen tudnak maradni, meg tudják újítani saját magukat. Erős közösségnek látszanak, a fogyatkozás mellett vagy éppen ennek ellenére. A legfontosabb, hogy iskolákat akarnak és tudnak fenntartani, van színház, ami szintén nagyon fontos, van magyar nyelvű rádió, magyar média, és nyilván a közösség szempontjából fontos egyesületek, intézmények működnek, és ez látszik.” A csekély lélekszámmal kapcsolatos gondok elsősorban a politikában jelentkeznek: nehéz az önkormányzatokban képviseletet szerezni, „mert ez, tetszik vagy nem tetszik, matematika is”. Országos szinten az RMDSZ-nek még a legnehezebb időkben is sikerült megtartani a parlamenti képviseletet, de Temes megye elveszítette a parlamenti képviselőt, és ezt valamilyen módon kompenzálni kell. „Az egyik lehetőség az volt, hogy koalícióban indulni Temesváron, és így vissza tudtunk jutni a helyi önkormányzatba. A megyei tanácsban, bár sok szavazatot kaptunk, nem vagyunk jelen. Ez jó kiindulási alap lehet a parlamenti választáshoz, mert a 12 000 szavazat nem elég egy teljes mandátumhoz, de ha marad ki nem osztott mandátum, akkor ezzel a szavazatszámmal akár az első helyen lehet a jelöltünk, és kaphat a visszaosztásból egy képviselői mandátumot” – mondta Kelemen Hunor.

A jó hangulatú találkozón az aktuálpolitikai kérdéseken kívül sok mindenről szó esett, mint a közigazgatási reform vagy az autonómia kérdése, majd végül kötetlen párbeszéd következett a magyar államelnökjelölt és a találkozó résztvevői között. Kelemen Hunor ugyanaznap az újszentesi nyugdíjasokkal és az újmosnicai magyar közösség képviselőivel is elbeszélgetett.