Európa évtizedre meghatározó döntések előtt

Harmadszor választotta Winkler Gyulát az RMDSZ EP-jelöltlista élére a Szövetségi Állandó Tanács (SZAT). A második – szintén biztos befutónak számító – helyre Vincze Lóránt, a FUEN (európai nemzeti kisebbségek szövetsége) elnöke került. Winkler Gyula 2007 óta folyamatosan EP-képviselő, azelőtt 3 évig miniszter volt különböző román kormányokban, illetve Hunyad megyei képviselő a bukaresti parlamentben. Az újabb kihívásokról beszélgettünk az RMDSZ listavezetőjével.

– Gratulálok a listavezető helyért.

– Megtisztelő az első hely, köszönettel tartozom a helyi és megyei szervezeteknek, amelyek támogattak, a SZAT tagjainak pedig a bizalomért. Az első hely kötelez. A következő parlamenti ciklus meghatározó lesz Európa számára, nemcsak a következő öt évre, hanem a következő évtizedre. A következő parlamentben kemény összecsapások lesznek, politikai irányzatok és országok között is. Ezért tartom fontosnak, hogy az erdélyi magyarság érdekeit minél hangsúlyosabban képviseljük. Folytatni szeretném az elkezdett munkát, 2007 óta rengeteg tapasztalatot szereztem az Európai Parlamentben, ezt eddigi tevékenységem is tükrözi, főleg gazdasági téren. Vannak még ötleteim, ismerem az EU belső szerkezetét, úgy látom, hogy hasznos tevékenységet végezhetek a jövőben is.

– 2024 nagy választási év, az EP-választások mellett önkormányzati, országgyűlési és államelnöki választások is lesznek, melyek közvetlenül érintik az erdélyi magyarságot. Legalábbis az első három, az államelnöki választás talán kevésbé.

– Az erdélyi magyarság olyan jelentős közösség, amely képes irányítani saját sorsát. Ezzel kimondjuk, hogy ott kell lenni, képviselőinknek ott kell lenniük a döntéshozatalban, minden olyan testületben és minden olyan szinten ahol a közösségünk sorsát befolyásoló döntéseket hoznak. Ott kell, hogy legyünk az önkormányzatokban, a megyei tanácsokban, a bukaresti parlamentben és az Európai Parlamentben egyaránt, mert minden szinten olyan döntések születnek, amelyek közvetlenül befolyásolják az erdélyi magyarságot. A székelyföldi és tömbvidéki helyhatóságokon kívül nyilván nem az erdélyi magyarság fogja megszabni az irányt, jelenlétünk viszont azért fontos, hogy rólunk ne dönthessenek megkérdezésünk nélkül, sem helyi, sem országos, sem európai szinten. Mert rajtunk kívül senki sem tekinti szívügyének az erdélyi magyarság érdekképviseletét. Európai szinten látjuk, hogy az anyaországiaknak Magyarország az első, a németeknek Németország, a svédeknek saját hazájuk, az erdélyi magyarság pedig az RMDSZ-nek az első. Tovább is mennék, fontosnak tartom a Kárpát-medencei összmagyar érdek képviseletét, a teljes nemzeti összefogás gondolatát.

– Számos politikai elemző jobboldali fordulatra számít a júniusi EP-választásokon, az erdélyi magyarok jelentős része pedig kimondottan ezt reméli.

– A romániai magyarok elégedetlenek az unió mai irányával, az utóbbi években hozott bizonyos EU-s döntésekkel, de tudatosítani kell, hogy nem magával az EU-val van baj, hanem annak vezetőivel és haladási irányával, azt kell korrigálni a következő ciklusban. Világszinten akkora a politikai turbulencia, a társadalmi szembenállás vagy a nemzetközi feszültség, hogy erre még néhány évvel ezelőtt sem gondolt volna senki. Olyan tényezők befolyásolják életünket, mint például a mesterséges intelligencia, a közösségi média és az azzal párosuló félretájékoztatás, az álhírek, a propaganda, melyek már elképesztő mértéket öltöttek, és tömegeket képesek befolyásolni. Egyértelmű tehát, hogy irányváltásra van szükség, pontosabban visszatérésre az EU-alapító értékekhez. 

– Kívülről nézve a júniusban leköszönő jelenlegi parlament a legbalosabb. Több ciklusban volt már EP-képviselő, belülről nézve hogyan látja ezt?

– Nem annyira hagyományos baloldali, inkább a legzöldebb és leginkább ideológiai irányítású. Az ideológiailag túlfűtött klímaaktivizmus, amely gátolná az ipart, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, és általában mindent, ami szerintük káros a környezetre, a leköszönő parlamentben volt a legerősebb. Korábban sosem hoztak annyi valóságtól elszakadt, ideológiai alapú döntést, mint a jelenlegi ciklusban. Ez az, amit visszautasítunk, a zárt irodákban, ideológiai indíttatásból meghozott döntések következményei károsnak bizonyultak, főleg energetikai téren. Ezért tartjuk fontosnak, hogy ismét emberközpontúvá válják az EU-s politika, hogy a döntéshozatalnál mindenekelőtt az uniós polgárok érdekeit vegyék figyelembe az ideológia helyett. Hangsúlyozom, fontos a klímaváltozás káros hatásai ellen küzdeni, de azt nem az emberek ellen, hanem az emberek érdekébe kell megtenni, a társadalmak tűrőképességének figyelembevételével. Mert az sem egyforma. Dániában például másképp viszonyulnak az éghajlatváltozáshoz, mint nálunk Erdélyben, az uniós politikában mindig meg kell hagyni azt a rugalmasságot, hogy minden ország, minden közösség saját érdekei és tűrőképessége szerint alakíthassa.

– Lenne reális esély erre?

– A felmérések azt mutatják, hogy a zöld pártok támogatottsága visszaesik, a keresztény-demokrácia pedig feltörekvő pályán van, aminek nagyon örülök, mert a mi erdélyi magyar közösségünk is többnyire ilyen beállítottságú, és hagyományos keresztény értékeket vall magáénak. A Kelet-Európával szemben alkalmazott kettős mércét is meg kell szüntetni, mert például Románia 12 éve elhúzódó Schengen-övezethez való csatlakozása bizony kettős mérce. 

– Egy évtizedre meghatározó döntéseket említett.

– Arra vonatkoztam, hogy a következő parlament fogadja el a 2028-ban érvénybe lépő hétéves EU-s költségvetést. Tapasztalatból tudom, mekkora feszültségek és hosszas viták vannak ilyenkor, a jelenlegi, 2021–27-es költségvetés esetében az iszapbirkózás már 2016-ban elindult. A közös agrárpolitika és a regionális fejlesztési politika ugyanis a legnagyobb költségvetési tételek, külön-külön annak kb. egyharmadát teszik ki, nagyjából annyit, mint az összes többi együttvéve. Történetesen Kelet-Európa számára is ezek a legfontosabb politikai prioritások. Csakhogy uniós szinten fel kell lépni az illegális migráció ellen, ki kell alakítani a védelmi uniót, támogatni kell az energiaátállást, az elvesztett globális versenyképességet is vissza kellene állítani, mert az EU elvesztette azt, ezekre pedig nyilván pénzre lesz szükség. A legtöbb javaslat szerint ezek finanszírozása a két nagy tétel, az agrárpolitika és a regionális fejlesztés kárára történne, onnan vonnak el forrásokat. Ezt meg kell akadályozni, s ebben már van tapasztalatunk, az előző ciklusban már megvívtuk a harcot, 2016–17-ben például csak a közös agrárpolitikához több mint 8000 módosító indítványt nyújtottak be! Jövőtől valószínűleg újra kezdődik az egész, s abban fontos lesz szűkebb közösségünk érdekképviselete.

– Sok sikert kívánva a júniusi választáson, illetve a további EP-s megmérettetéseken, köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!