„Ezentúl évente szervezünk Bolyai-kerekasztalokat Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy Temesváron”

November 3. a magyar tudomány ünnepe 2003 óta: 1825-ben ezen a napon gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására. November 3. a magyar tudomány történetében két szempontból is kiemelkedő jelentőségű nap. Széchenyi István 1825. évi felajánlása mellett idén Bolyai János Temesvárról küldött híres levelének 200. évfordulójáról is megemlékezünk. Az 1823-ban alig 21 éves matematikus zseni ezen a napon írta édesapjának, a szintén matematikus Bolyai Farkasnak: „A semmiből egy új, más világot teremtettem.” 2023. november 3–5. között Bolyai 200 címmel nagyszabású Művészeti és Tudományos Fesztivált szerveztek Temesváron, Európa Kulturális Fővárosában, ahol a meghívott rangos előadók bemutatták a Bolyaiak széleskörű munkásságát a matematikán túlmenően a kertészettől a borászatig, az erdészettől a kemenceépítésig, az irodalomtól a zeneelméletig. A háromnapos Bolyai-fesztivál szervezői az ifjúság megszólítására is gondoltak: hat erdélyi, partiumi, bánsági és délvidéki diákcsapat vett részt a kreatív a műhelyekben és a konferencia előadásain, hogy végül bemutathassák saját korosztályuknak Bolyai János tudományos munkásságát és emberi nagyságát.

November 3-án, a híres temesvári levél keltezésének 200. évfordulóján a Bolyai fesztivál résztvevői megkoszorúzták Bolyai Jánosnak a Nyugati Egyetem belső udvarán található mellszobrát, Vetró Artúr szobrászművész alkotását és a belvárosi Bolyai utcában a Bolyai-levél ötnyelvű (magyar, román, német, szerb és angol) emléktábláját, a matematikus domborműves arcképével, Jecza Péter szobrászművész alkotását. Az érdeklődőknek ezután lehetőségük nyílt megtekinteni Kocsis István A tér című monodrámáját, Sebestyén Aba marosvásárhelyi színművész mesteri előadásában.

A Bolyai 200 művészeti és tudományos fesztivál megnyitójára a temesvári Új Ezredév Református Központ templomában került sor, ahol a szervező intézmények képviseletében prof. Nagy Dénes (Nemzetközi Szimmetria Társaság, elnök), prof. Kovács Levente (Óbudai Egyetem, rektor), prof. Nagy László, akadémikus (Kolozsvári Akadémiai Bizottság, elnök), Prof. Bitay Enikő, akadémikus (Erdélyi Múzeum Egyesület, elnök), dr. Erdei Ildikó (Bartók Béla Alapítvány, ügyvezető) és prof. Nagy-György Tamás (KAB Bánsági Regionális Munkacsoport, elnök) mondtak díszbeszédeket. A november 4-én és 5-én ugyanitt megtartott tudományos ülésszakok keretében a tudomány és művészet, inter- és multidiszciplináris kutatások, a Bolyaiak emlékezete tematikában hangzottak el izgalmas előadások, továbbá tudományos és művészeti műhelyekre, kiállítás- és könyvbemutatóra, felolvasó előadásokra, orgona- és hegedűkoncertre került sor. A Bolyai 200 fesztivál célkitűzéseiről és hozadékáról prof. Nagy-György Tamás, a háromnapos rendezvénysorozat egyik fő szervezője nyilatkozott a Nyugati Jelennek:

„A művészeti és tudományos fesztivál során a Bolyaiak sokszínűségét, szerteágazó tudását szerettük volna megmutatni, és példát mutatni a mai világnak arról, hogy lehet sok mindennel foglalkozni, kell is sok mindennel foglalkozni, a művészetekkel, a tudományokkal, és nincs választóvonal, ellenkezőleg, szoros összefüggés van a kettő között. A Bolyaiak példája megmutatja, hogy lehet együttműködés a művészetek és a tudományok között.  Az előadók közül mindenki elhozta a saját Bolyai-képét, látásmódját, az volt a szép, hogy sok irányból volt megvilágítva, és senki sem a matematikájával foglalkozott elsősorban, ami persze megkerülhetetlen, de mindenkinek van egy saját elképzelése Bolyairól, és lehet ütköztetni ezeket az elképzeléseket.” A Bolyai 200 fesztivál során a hogyan továbbról is szó esett, vállalások is elhangzottak. „Minden évben november 3. körül Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy Temesváron szervezünk egy kerekasztalt. Javaslat született arról, hogy jó lenne a mesterséges intelligencia segítségével feldolgozni a kb. 20 ezer oldalnyi Bolyai-hagyatékot. Az MI a kutatást nagymértékben megkönnyítené, hiszen nincs annyira szerteágazó tudás, nyelvészeti és matematikai szempontból, érteni is kellene a 3-4 nyelven írt szövegeket, értelmezni a rövidítéseket. A harmadik javaslat az, hogy a Szeben megyei Bólyán található, romos állapotú Bolyai-kastélyt helyre kellene állítani” – mondta prof. Nagy-György Tamás. A háromnapos Bolyai-fesztivál záróeseményén olyan javaslat is elhangzott dr. Szenkovics Ferenc (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) részéről, hogy esetleg Aradot is be lehetne vonni a Bolyai-kerekasztalokat szervező városok sorába, hiszen „talán Aradon dolgozta ki igazán, amit Temesváron elképzelt, és ott öntötte végső formába”. Ezzel a javaslattal kapcsolatban prof. Nagy-György Tamás elmondta, hogy ő csak a kerekasztalok megszervezésében tud segíteni, és ezek nyitottak lesznek mindenki számára, aki Bolyaival akar foglalkozni, és ezt hozzáértéssel teszi meg. A fesztivál zárónapján a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum kettő, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a temesvári Bartók Béla Líceum és a zentai Bolyai János Tehetséggondozó gimnázium egy-egy csapatát is díjazták, akik Bolyai János szerteágazó munkásságát, nagyságát            mutatták be a Z-generáció szemszögéből.