Hasznos információkkal, tapasztalatokkal gazdagodtak

Február 8-án, csütörtökön a pécskai Toşa vendéglőben gazdafórumot szerveztek, amelyen a szép számban megjelent gazdálkodókat Kranowszky Nagy Andrea, a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Iroda vezetője és dr.  Zágoni Szabó András AMMGE-elnök köszöntötte, ugyanakkor minden résztvevőt meghívtak a folyó év szeptember 7-ére tervezett AGROMALIM mezőgazdasági kiállításra és vásárra. A pécskai fórum alkalmával elbeszélgettem dr. Zágoni Szabó Andrással, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökénél, akinél a gazdafórum céljai felől érdeklődtem. Amint az elnök kifejtette, Arad megyében minden évben az AMMGE, a Pro Agricultura Egyesület és a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Iroda megszervezi a gazdafórum-sorozatot. A pécskai a jelzett sorozatnak az első állomása, ahol a gazdákat, a munkájukhoz szükséges információkkal szeretnék ellátni. Többek között a vegyszerek, a műtrágyák áráról, hatékonyabb felhasználási módjáról szóló tájékoztatják a résztvevőket, de bármilyen kérdésben segíteni kívánnak a gazdáknak. 

Az országba kerülő ukrán gabona káros hatásait firtató kérdésre az elnök hozzáfűzte: a gazdálkodók nagyon sok nehézségbe ütköztek, kezdve az importanyagok drágulásával. Főként a műtrágya felvásárlási árának a kétszeres-háromszoros drágulására kívánja felhívni a figyelmet. Ugyancsak komoly gondot okoz a gázolajnak a drágulása, de a kormány júniustól remélhetően emeli az üzemanyagár-támogatást az eddigi literenkénti 1,8 lejről 2 lejre, ami nem sok, de több a semminél. Amiről senki nem beszél, de a gazdáknak igen komoly gondokat okoznak: a vadállatok okozta károk a vetésekben. A hörcsöginvázió után, jelenleg rágcsálóinvázió ütötte fel a fejét, a mezei patkányok és egerek okozta károk miatt nagyon sok gazda kénytelen volt kiszántani az őszi repcevetését. 

A rágcsálókkal szemben mérgezéssel lehet védekezni. Egyesek az okokat arra vezetik vissza, hogy az utóbbi években a gazdálkodók mélyszántás helyett csupán tárcsázzák a talajt, aminek a mélyebb rétegeiben a rágcsálók nem pusztulnak el. 

Ami az ukrán gabonát illeti, nagyon jól tudjuk, hogy a háború kitörése előtt az Európai Unió területére mintegy 1,5 millió tonna ukrajnai gabona érkezett. A háború kitörése óta viszont az Unió területére mintegy 57 millió tonna ukrajnai gabona került, főleg a vele szomszédos országokba. Nemcsak a mennyiség okoz gondot, hanem a gabona minősége is, mert nem felel meg az EU-szabványoknak. Így az EU területén élő gazdák hátrányos helyzetbe kerülnek, ugyanis az ukrán gazdák bármilyen vegyszert, illetve műtrágyát használhatnak, amelyek nem felelnek meg az EU-s szabványoknak. Velük szemben az EU-s gazdák csak megszabott mennyiségű és szavatolt minőségű műtrágyát, illetve vegyszert használhatnak.

Ukrajnában ugyanis több, mint16 millió hektár termőföld amerikai, jelentős ukrajnai földterületek orosz, illetve kínai tulajdonba kerültek. A jelzett gondokon túlmenően, a brüsszeli vezetés a zöldítési, parlagon hagyásos politikájával is nagyon megnehezíti a hazai mezőgazdászoknak az életét.

A mezőgazdasági támogatások kifizetése iránti kérdésre az elnök részletezte: azok még nem érkeztek meg, de a kormány megígérte, hogy a folyó évre érvényes, minden mezőgazdasági támogatást ki fog fizetni. A kormány jóváhagyta az ukrán gabona miatti, hektáronkénti 100 eurós többlet-támogatás kifizetését a 2022–2023-as évnek az őszi vetéseire.

A pécskai gazdafórum céljai iránti kérdésre a megyei elnök részletezte: a jelzett hátrányos tényezőkkel kapcsolatos információkat, szervezetként megpróbálják a Pro Agricultura Egyesület közvetítésével Bukarest felé továbbítani, de megoldásokat nem garantálhatnak. Ugyanakkor megpróbálják a hivatalos közleményeket, eljárásokat ismertetni a gazdákkal, akikkel egy közös vacsorával egybekötött, kellemes délutánt kívántak eltölteni, ahol mindenki elmondhatja a gondját-baját, hogy hasznos információkkal, tapasztalatokkal mehessenek haza.

A pécskai gazdafórumra még visszatérünk.