Kisiratoson Sarusi Zsuzsanna egyszerű családban született, a szülei mezőgazdaságban dolgoztak, sok háziállatot neveltek, köztük szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, de lovakat is tartottak. Zsuzsanna a kertészkedéssel a helybeli általános iskolában ismerkedett meg közelebbről, a nyári vakációban a gyermekek eljártak gyümölcsöt szüretelni. Akkoriban nagy dolognak számított a gyümölcsfák nemesítése, ami gyümölcsfa-iskolában történt, ezért Zsuzsannának a karrierje elég távolról indult. A helybeli általános iskola elvégzése után tanulmányai az aradi Ioan Slavici Líceumban folytatódtak, ahol érettségi diplomát szerzett, majd a távközlésben helyezkedett el, a kisiratosi postahivatalban a telefonközpont főnöknőjeként dolgozott.
1994-ben megismerkedett a férjével, Sarusi Józseffel, aki gyümölcsfatermesztéssel foglalkozott. Zsuzsanna a munkahelye mellett besegített a férjének is. Időközben megszűnt a telefonközpont, ezért felvételizett a temesvári Tudományegyetem Kertészmérnöki Karára, ahol 6 év után kertészmérnök oklevelet szerzett. Mivel Kisiratoson a gyümölcsfatermesztésnek már hagyománya volt, azt a férjével magasabb szinten akarták folytatni. Mindig nagyon odafigyeltek, hogy amit termesztenek, az jó minőségű legyen, a vásárlók elégedettségére. Ha nem figyelnék a folyamatot az elültetéstől a kitermelésig, akkor összekeveredhetnének a fajták. Pontos kimutatást vezetnek az elültetéstől a kitermelésig a fajtákról, amelyek fel vannak címkézve már a gyümölcsfa-iskolában is, hogy tudni lehessen melyik sorba, milyen fajtát ültettek. Azt kell adni a vásárlónak, amit ültetni akar, mert nagyon sok esetben, főként, ha nem hivatalos engedéllyel rendelkezőtől vásárolnak, csalódhatnak. Egy gyümölcsfának a megtermesztése három évet vesz igénybe, ugyanakkor a vásárlónak is három évet kell várnia, hogy a fa termőbe forduljon, vagyis kiderüljön, mit vásárolt. Ha viszont valaki három évig gondoz egy gyümölcsfát, amelyről kiderül, hogy nem ilyen fajtára vágyott, a vásárló nagyon csalódott lesz. Szigorúan be kell tartani a részleteket: elvetik például a vadszilvának, a mirabolánnak a magját, ami kikel, majd visszaültetik, a következő évben beszemzik, majd a következő tavasszal a rügy fölött visszametszik. Ebből nevelik ki a nemesfákat, soronként megjelölve, hova, milyen fát ültettek. Ha egy évet kihagynának, megszűnne a gyümölcsfatermesztés utánpótlása. A férjével nagyon magasra emelték a gyümölcsfaiskolájuknak a minőségét, ezért nemcsak az országban, de Magyarországon is nagy elismerésnek örvendenek a tőlük kikerülő gyümölcsfacsemeték.
Magára maradva is folytatja
A férjénél sajnos rákbetegséget diagnosztizáltak március végén, majd június 24-én elhunyt. Jelenleg Zsuzsanna a vejével, Juhász Istvánnal dolgozik együtt, mert egyedül nem bírná a sok munkát. A vejét a férje vezette be a gyümölcsfatermesztésbe 2022 őszétől a haláláig. A veje nagy odaadással dolgozik, de szüksége van egy szakember odafigyelésére, mert a szakma nagyon sok türelmet, odaadást igényel.
Van, amikor az időjárás nagyon befolyásolja akkor is, ha minden munkát pontosan elvégeznek, az éghajlattal szemben azonban nem sokat lehet tenni, mert három év alatt sok kellemetlenség is történhet. Nem úgy, mint a nagykultúrák mezőgazdasági termesztésénél, ahol tavasszal elvetik a magot, ősszel begyűjtik a termést. Ha véletlenül egyik év rosszabb, a következő pótolja a kiesést, náluk viszont a termesztési idő három év. A tavalyi szárazság olyan szempontból okozott gondot, hogy némely fajták nem nőttek meg a szokásos szintre, de locsolással pótolni lehetett az esőt. A 40 Celsius-fokos hőséget a növények mindenképpen megsínylik, ezért a telephelyen kutat fúrattak. A csemeték megkívánják a csapadékot. Azokat ültetéskor és szemezés előtt be kell locsolni. A nagy fák már nem igazán igényelnek locsolást, mert a gyökereik mélyen lehatolnak a talajba. Ám ha szükséges, azok is kapnak egy-két locsolást.
Változatos gyümölcsfafajták
Manapság mindenfajta gyümölcsfát forgalmaznak, köztük meggyből 3, cseresznyéből 8, kajsziból 9, szilvából mintegy 15, körtéből 10-12, almából ugyancsak több fajtát termesztenek. Próbálnak új fajtákat is behozni, példának okáért olyan szilvafajtájuk is van, amit a férje talált egy kistelepülésen a volt bárói kertben, azt szeretné Zsuzsanna katalógusba foglalni a férje tiszteletére, ezért az ő nevét kívánja adni neki. Az új fajtabejelentést Bukarestben kell megtenni, ráadásul hosszadalmas, mert ültetni kellett a fából, amit majd egy bukaresti delegáció fog ellenőrizni, de reméli, sikerülni fog a katalógusba történő foglalása. Az egy nagyon régi, ráadásul kiváló szilvafajta, ami ellenálló, ízletes, zamatos, bármely szilvafajtánál jobb minőségű. Manapság mintegy 70 fajta facsemetét állítanak elő, mindet nyilvántartásba vették, azokról bizonylattal kell rendelkezniük, arról, honnan származik, de a szemzőrügyek esetében is fizetni kell a származásért, bizonyítani szükséges, honnan szerzik be a szemzőhajtásokat, annak függvényében állítják elő a több kategóriájú gyümölcsfáikat. Azok között vannak a C.A.C.-osok, amelyek sárga címkések és a Certificat típusúak, kék címkések. Náluk főként kékcímkések találhatók, mert amikor újratelepítést végeznek, a programok szerint a kékcímkés fák felelnek meg. A kékcímkések kimondottan ellenőrzött anyatelepekről származnak, azért van több kategória. A gyümölcsfáik nagy részét magyarországi, hivatalos anyatelepekről szerzik be, hogy a kék címke megmaradjon.
A gyümölcsfa szakszerű elültetése
A gyümölcsfaiskola területe egy hektáros, mert kitermeléskor az utakat is bele kell számolni, de több hektáron dolgoznak vetésforgóval, mert ahol gyümölcsfa volt ültetve, ott hét évig a földet pihentetni kell. Ott egyik évben búzát, a másik évben kukoricát termesztenek. A vetésforgó miatt, több hektáron szükséges dolgozniuk. A gyümölcsfatermesztés nem könnyű mesterség: ősszel, miután leáll a nedvkeringés, elkezdik az árusítást. Régen késő ősszel deresedés következtében lehullottak a levelek, manapság viszont ősszel leveleznek, ezért meg kell várni az optimális időt, hogy leálljon a nedvkeringés. Az nem egyszerű, egy fához 3-4-szer oda kell menni a nedvkeringés leállítása miatt, csak utána következhet a kitermelés. Az különleges ekével történő kiszántással történik, a fasorok között lévő utak segítségével olyan mélyre engedik le az ekét, hogy ne sértse meg a gyökereket. Igyekeznek, hogy minél nagyobb gyökérrel tudják a csemetéket kiszántani. Ha a csemetének jó gyökere van, tovább tud fejlődni. Azoknak a koronáját általában az első évben alakítják, hogy a kliens elégedett legyen. Akár ősszel, akár tavasszal ültetik el a csemetét, azt tavasszal vissza kell metszeni, a törzsön hagyni kell maximum négy gallyat különböző irányban. Azokat mintegy 20 centire vissza kell metszeni, méghozzá úgy, hogy a vágás alatti utolsó rügy a gallynak a külső részén legyen. Miután elültettük a gyümölcsfát, ősszel nem metsszük, mert leállt a nedvkeringés, ezért a sebek nem gyógyulnak be. Amikor az idő melegszik, a visszavágási munkálatot el kell végezni, mert a fa gyorsabban nő, a koronája és a magassága arányban kell hogy legyen a gyökérzettel. Az ültető gödörnek minimálisan 60x60x60 centisnek kell lennie – a széle, a hossza és a mélysége is 60 centis. Minden gödörbe állítani kell egy karót a közepétől mintegy 5 centire jobbra vagy balra, annyak függvényében, hogy a gyümölcsfát melyik oldalra rakjuk. A karót mintegy 20 centi mélyen beleverjük a gödör aljába, ahova tesszük a kiásott, felső talajréteget is, megmetsszük a gyökereket, egy-egy centit lemetszünk a hosszukból, vagy a sérült gyökereket eltávolítjuk, tehéntrágya pasztába mártjuk, majd a fát úgy ültetjük el, hogy amikor háromnegyedig megtöltöttük földdel a gödröt, azt belocsoljuk. Utána a fa köré földet húzunk, de csak annyit, hogy a szemzés kimaradjon, majd hozzákötjük a karóhoz. A karónak fontos szerepe van, mert amikor a vékony hajszálgyökerek beindulnak és netalán erős szél kerekedik, és nem rögzíti karó a fát, annak a vékony hajszálgyökereit megmozgatja, ezért elszakadhatnak és kiszárad a fa. A karó viszont ne legyen magasabb annál a szintnél, ahonnan indul a fa koronája, hogy az szépen fejlődhessen. A szélsőséges időjárás miatt az is fontos, hogy a fa köré levágott füvet, falevelet (kivéve a diófa levele) vagy fakérget tegyünk, hogy a rendszeres locsolás után is nedves maradjon a föld. Tavasszal végezzük ezt a műveletet, ne ősszel, mert fészket készítünk a kártevők számára. Ellenkező estben megrepedezik a föld, és a gyökerek megszáradhatnak. Tavasszal, az új ültetésű fák tövéhez füvet, vagy friss tehéntrágyát teszünk szalmával keverve. A munkálatokkal párhuzamosan, a gyümölcsfákat permetezni kell, ősszel kékkőoldattal vagy bordóilével, aminek az összetétele nem árt a fák levelének. Télen ugyancsak bordói lével párosított olajos kezelést alkalmazzunk, hogy a kártevők tojásait elpusztítsuk, mert a mostani enyhe telek nem pusztítják el a kártevőket. Minél magasabb a téli hőmérséklet, annál nagyobb az esélye a kártevők szaporodásának. A téli permetezés bordói lé olajos keverékkel, tavasszal bordói leves kezelés minimálisan szükséges a gyümölcsfacsemeték egészséges növekedéséhez. A többi kezelést az időjárás függvényében kell alkalmazni. Ha esős az idő, akkor a betegségekre, szárazság idején a kártevőkre kell odafigyelni.
A korona kialakítása
Ha a csemetének nincsenek ágai, a fa koronájának a kialakítása a következőképpen történik: elültetjük a már ismertetett módon, a karó ne legyen magasabb annál a szintnél, ahol a koronát alakítjuk ki. A szokványos csemete legfeljebb másfél méter magas, de tavasszal általában 80-90 centi magasan kell visszametszeni az egyenes suhángot, amelyen lefelé 20 centit kell hagyni a korona kifejlődésére. A jelezett 20 centis szakaszon 4-5 rügyet hagyjunk meg, amelyekből ágak nőnek ki, körben. Ezt a fajta koronát a legkönnyebb karban tartani. Ugyancsak fontos a sor-, valamint a tőtávolság, hogy a fák ne árnyékoljanak egymásra. Az alma-, a körte-, a szilva-, a meggy- és az őszibarack fák szokványos tő-, valamint sortávolsága 3x3,5 vagy 3x4 méter. A kert formájának a függvényében úgy kell elültetni őket, hogy megosztva, de ha nagy a terület, sorba is lehessen ültetni, mert az említett fáknak mintegy 12 négyzetméternyi terület szükséges, ideális lenne a 16 négyzetméter. A kajszin és a cseresznye mindenképpen 5x5 méteres távolságokat igényel, ami 25 négyzetméter, ideális lenne a 30-36 négyzetméteres terület. Sarusi Zsuzsanna ajánlhatja, hogy csak ismert termelőktől vásároljanak gyümölcsfát, ellenőrizzék a címkét, azon fel van tüntetve a termelő neve és címe. Azért szükséges az óvatosság, mert a vásárolt gyümölcsfának a terméséről csak néhány év múlva bizonyosodhatnak meg, ezért mindenképpen minőségi csemetét vásároljanak. Azt viszont feltétlenül gondozni szükséges, az ültetés módja és helye nagyban befolyásolja a gyümölcsfa további életét és a termését. Ha kellő méretű gödörbe ültetjük, a gyökerek sokkal jobban, gyorsabban tudnak fejlődni. Tehát nagy gödröt kell ásni, öntözni és permetezni. Ha nem óhajtunk vegyszeres permetezést alkalmazni, beszerezhetők természetbarát vegyszerek is. Azokkal viszont többször kell permetezni, mint a vegyszeres szerekkel, de utóbbiakból se használjuk a legerősebbeket. Ha a jelzett szempontok szerint permetezünk, az sem befolyásolja a gyümölcs minőségét. Legfontosabb, hogy a permetszereket szaküzletekből szerezzük be. Az is fontos, hogy ugyanazzal a vegyszerrel kétszer egymás után ne permetezzünk, inkább váltogassuk a permetszereket, hogy a kártevőkben ne alakuljon ki immunitás velük szemben. Az elmondottakhoz hozzá kell fűzni: a nagy gyümölcsfák is locsolást igényelnek, méghozzá a törzstől a korona széléig terjedő területet kell öntözni, mert a jelzett területen található gyökerekből táplálkozik a fa. Ha nagy szárazság idején nem locsoljuk a termő fákat, azok előbb a gyümölcsből, majd a levelekből szívják el a nedvességet. Ez a magyarázata annak a jelenségnek, hogy a fákról lehullnak az éretlen gyümölcsök – mondta el nyomán Sarusi Zsuzsanna gyümölcsfatermesztő, aki tevékenységének a tárgyában doktori oklevéllel rendelkezik.
Hozzászólások