Tartalmas történelmi előadás, emlékezetes koncert

Október 23-án az aradi evangélikus-lutheránus templomban az Alma Mater Alapítvány, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete és a Pro Identitas Egyesület az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett közös megemlékezést. Nt. Jakab István evangélikus-lutheránus lelkipásztor felvezető gondolatai után p. Kalna Zsolt minorita testvér, nt. Bíró Botond református lelkipásztor, valamint Szabó Sándor baptista lelkipásztor adott hangot igei köszöntőjének. 

Faragó Péter köszöntője

A lelkészek után Faragó Péter RMDSZ megyei elnök, parlamenti képviselő köszöntötte a résztvevőket, visszatekintve az 1956-os megemlékezések aradi előzményeire, amelyeknek a megszervezése nem igazán talált visszhangra, ezért örömmel tapasztalja a mostani megemlékezés iránti komoly érdeklődést. A mostani siker arra sarkallja a szervezőket, hogy e megemlékezéseket rendszeressé tegyék. Az Arad megyei magyarság számára nagyon fontos, ha a magyar civilszervezetek támogatásával, tevékeny részvételével együtt emlékezhetünk történelmünk fontos eseményeire. 

1956 a világtörténelemben is az egyik legigazságtalanabb megtorlásnak tekinthető, amikor egy nemzet akaratát, sorsának a jobbra fordítását a nagyhatalmak kiegyezése révén külső hatalom vérbe fojtotta, esélye sem volt kiharcolni a hőn vágyott szabadságot. 1956-nak a tanulsága, hogy a szabadságvágy előbb vagy utóbb, kellő akarattal győzedelmeskedni fog. Újra megköszönve a nagy érdeklődést, felkérte dr. Muntean Tibor történészt előadásának a megtartására.

Dr. Muntean Tibor előadásának felvezetőjében körbejárta az 1956. szeptembere és november vége között történteket. Beszélhetünk az események irányítóiról,  az akkori nagyhatalmak hozzáállásáról, ugyanakkor egyháztörténeti szempontból is elemezni lehet, vagyis, nagyon sok szempontot figyelembe véve tudjuk megvizsgálni, mi történt a jelzett időszakban. Miután a forradalmat és szabadságharcot leverték, az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálata és Németország Külügyminisztériuma betűről betűre megvizsgálta: volt-e olyan ok, ami miatt beavatkozhattak volna a magyar forradalom leverése ellen. Találtak egyetlen olyan érvet, hogy az akkori nagyhatalmak esetleg beavatkozhattak volna a magyar forradalom védelmében. Az eltelt évtizedek alatt a magyarországi forradalommal kapcsolatban csak ennyit lehetett kideríteni. Az 1956-os forradalom úgy épült be a magyarság tudatába, mint az 1848–49-es forradalom, vagy a Rákóczi szabadságharc. 

Hogy miért történtek az ismert dolgok 1956-ban? A II. világháború után vagy talán még az előtt is a XX. században két olyan borzasztó verseny jött létre, ami megmutatta, hogy mindazt az eredményt, amit az emberiség elért, milyen könnyen el lehet pusztítani. A Magyarországon megerősödött kommunizmus mindenkit bebörtönzött, meghurcolt, akinek más véleménye volt. Magyarországon Sztálin egyik legjobb, de mondhatnánk, legbutább tanítványa, Rákosi Mátyás került hatalomra. Sztálin halála után, 1953-ban Moszkvába rendelték és leváltották. 1956. november 7-én Magyarország miniszterelnökévé Nagy Imrét nevezték ki, aki szintén kommunista volt, de rendelkezett egy olyan tulajdonsággal, amit becsületességnek nevezünk és rájött: így nem mehet tovább, mert „a vas és ipar országának” a megvalósítására rámegy az emberek élete, az életszínvonal megfelelt az 1949-es színvonalnak. Rákosi Mátyásnak a szovjet támogatás ellenére is sikerült Nagy Imrét leváltani, a helyére a maga emberét, Gerő Ernőt nevezték ki. Ugyanabban az évben Lengyelországban is forradalom tört ki, de hamarosan sikerült vérbe fojtani, egy Gomulka nevű ember vette át a hatalmat október 21-én. A lengyelek azonban megszállták a főváros stratégiai helyeit. Megérkezett Hruscsov és megegyeztek, hogy marad Gomulka, de nemzeti, az emberekkel többet törődő rendszert hoz létre. A lengyelországi hírek Magyarországra is megérkeztek, ezért október 23-án a Műszaki Egyetemtől az egyetemisták egy nagy, fáklyás felvonulást szerveztek, amelyen kiálltak a lengyel testvérekért. A felvonuláshoz csatlakoztak a munkások, valamint a budapestiek is, a parlament elé vonultak és követelték Nagy Imrének a hatalomba való visszahelyezését. Ezzel elkezdődött és kiterjedt a magyar forradalom, aminek a legyőzését ha nem is tudták keresztülvinni, de mindent megtettek, hogy annak minél több áldozata legyen. A parlament előtt a tömegbe lövettek, ugyancsak ezt tették, amikor a tömeg megpróbálta elfoglalni a rádió épületét. Ennek ellenére sikerült megőrizni a forradalom tisztaságát. Ezzel együtt a kezdeményezőket kivégezték, majd azzal védekeztek, hogy a vérengzések Gerő Ernő parancsára történtek. A hatalom vezetői Moszkvába utaztak hangoztatva, hogy Nagy Imre a magyar Gomulka, aki szépen lecsendesíthet mindent. Itt következik be a dolog második része. Az 1956-os forradalom abban is különbözik az 1848-astól, hogy előbbit az egyszerű emberek, a munkások, az egyetemisták és a katonák vitték véghez anélkül, hogy számoltak volna a következményekkel. Egy olyan országban akartak élni, ami valóban az övék. A forradalom leveréséhez az is hozzájárult, hogy közben kitört az Izrael és Egyiptom közötti háború, ami miatt az Amerikai Egyesült Államok figyelme oda összpontosult, az európai eseményekkel nem óhajtott foglalkozni. Ugyanakkor a Szovjetunió is bejelentette: ha az amerikaiak nem avatkoznak be az európai ügyekbe, ők is kimaradnak a közel-keleti konfliktusból. Ezek a tényezők okozták a magyar forradalom bukását, Európában csupán Spanyolország állt ki a magyarokért, Közben Mindszenty bíborost is kiengedték a börtönből. November 4-én a szovjet csapatok megtámadták Budapestet, Mindszenty már szabad volt, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kapott menedéket. Csepel szigetén a felkelők november 11-ig álltak ellent a szovjet csapatoknak, a Korvin-közben önkéntesek keményen harcoltak ellenük. Nagy Imre Jugoszlávia Nagykövetségére menekült, onnan Romániába, de kiadták és 1958-ban Magyarországon kivégezték. Nem bizonyult jó politikusnak, de tisztességes magyar ember volt. 

A magyarországi forradalmat a kisemberek vívták meg, ők voltak, akik miatt 1848–49 után a magyarokat olyan nemzetnek tartják, akik a szabadság eszményét többre értékelik, mint az elnyomás elviselését – összegezhető dr. Muntean Tibor előadása, ami lenyűgözte a hallgatóságát.

Heinczinger Miklós koncertje

A tartalmas előadás után Heinczinger Miklós (Mika), a Kossuth-díjas Misztrál zenekar alapítója Liszt-díjas előadásával emlékezetes koncerttel ajándékozta meg hallgatóságát.