„Zseniális magyar ember, fantasztikus építész volt, aki tulajdonképpen kitalálta Temesvárt”

Az egykori Kegyesrendi Főgimnázium – ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum – dísztermében, rendkívüli érdeklődés mellett tartották meg 2024. november 27-én Szekernyés János Székely László, a városépítő című háromnyelvű albuma új, bővített kiadásának a bemutatóját. Az igényes kivitelezésű, közel 300 oldalas, kiváló fekete-fehér és színes fotókat tartalmazó kiadványt dr. Nagy György Tamás egyetemi tanár, építőmérnök moderálása mellett Szász Enikő szerkesztő és Szekernyés János helytörténész, művészettörténész mutatták be a Gerhardinum dísztermét megtöltő hallgatóságnak.

A Székely László, a városépítő című album második, bővített kiadása Temesvár egykori főépítésze halálának 90. évfordulója alkalmából látott napvilágot a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt. A szerzőket és a szép számú egybegyűltet Makkai Barbara TMNSZ-elnök köszöntötte, kiemelve a Temesvári Magyar Nőszövetséget közel harminc évig vezető Szász Enikő színművész, az album értelmi szerzője és Szekernyés János helytörténész, a könyv tulajdonképpeni szerzője érdemeit. „Ezen az estén Temesvár két díszpolgárával találkozhatunk: Szekernyés Jánossal, a város kultúrtörténetének a kiváló ismerőjével és Székely Lászlóval, a mai városkép kialakításában meghatározó szerepet vállaló építésszel, aki 2002-ben posztumusz díszpolgári címet kapott” – mondta Makkai Barbara.

A dr. Nagy György Tamás moderálta beszélgetésből megtudtuk, hogy Szász Enikő és Szekernyés János több mint 20 évvel ezelőtt miért kezdtek foglalkozni Székely László páratlanul gazdag életművével és annak népszerűsítésével. „Részemről ez egy elköteleződés volt, miután felfedeztem, hogy Székely László egy zseniális magyar ember, fantasztikus építész volt, aki tulajdonképpen kitalálta Temesvárt, nemcsak az épületeket tervezte, építette, hanem a városképet is alakította – mondta Szász Enikő. – A helyi közvélemény számára a 2000-res évek elején teljesen ismeretlen volt, megfeledkeztek róla vagy szándékosan mellőzték. Úgy gondoltam, hogy ezért tenni kell, hadd tudja meg Temesvár régebbi vagy újabban betelepült lakossága, hogy ki is volt ez a fantasztikus művész.” 

„Székely Lászlóra akaratlanul is felfigyel az ember, ha Temesvárra kerül, mert mindenhol találkozik a műveivel – mesélte Szekernyés János. – Balogh Edgár, kedves tanárom ösztönzésére helytörténeti kutatásokkal kezdtem foglalkozni, így sodródtam Székely László vonzáskörébe, több mint 25 esztendeje ezzel foglalkozom. Nagyon termékeny műépítész volt, ma úgy tartjuk számon, hogy 82 olyan épület van Temesváron, amelyeket Székely László tervezett vagy részt vett a tervezésükben.” 

Székely László életművének népszerűsítése egy fotókiállítás megszervezésével indult, amelynek felvételeit a Hortensia Botescu és Mihai Botescu építész-fotográfus házaspár készítette, a 2000-es évek elején. Ez a kiállítás adta az ötletet a Székely László album első, 2002-es kiadásának a megjelentetéséhez, amelynek a szövegét Szekernyés János írta. „Ez is egy háromnyelvű (magyar, román és angol) album volt, mert a bánsági lakosság keveset tud a magyar kultúráról, illetve arról a hozzájárulásról, amit a magyarság hozzátett a térség szellemi arculatához. Ezt csak úgy tudjuk közvetíteni, ha a szöveget románul is megjelentetjük, az angol változatra meg azért van szükség, hogy azok is hozzáférjenek az információkhoz, akik a két nyelv közül az egyiket sem ismerik” – mondta Szász Enikő. Ezután következett az emléktábla állítás, amely 2002-ben került fel az építész főművének tekintett Kegyesrendi Főgimnázium (a mai Gerhardinum Líceum) falára, majd 2005-ben szobrot is állítottak Székely Lászlónak a mai Carmen Sylva Parkban, az építész egykori házának és tervezőirodájának a közelében. Említésre érdemes az is, hogy a Művészeti Egyetem design szakos hallgatói egy ruhakollekciót készítettek, amelyet Székely László épületei ihlettek meg, és ezt be is mutatták a Bánsági Magyar Napok keretében.

Az izgalmas beszélgetés során szó esett Székely László épületeinek stílusáról, a kezdeti historizáló épületektől, a magyar szecesszió különböző változatain keresztül a Bauhaus stílusú és modernista épületekig, az építész valamennyi műfajban kiválót alkotott. Szekernyés János kiemelte az egykori városi főépítész általa reprezentatívnak tartott munkáit, mint a 11 épületből álló, mára részben megsemmisült Közvágóhíd épületegyüttese, a Kegyesrendi iskolából, rendházból és templomból álló épületegyüttese vagy a Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza, amelyet ma Stefánia-palotaként emlegetnek. Székely László kiemelkedő épületei nemcsak Temesvárt, hanem szülővárosát, Nagyszalontát (városháza, főgimnázium), Nagybecsekereket (városi vágóhíd), Gyulát (Weisz-szövőgyár kibővítése), Versecet (szerb püspöki palota átalakítása), Vingát (községháza) és sok más települést gazdagítják.

Végezetül azt is megtudtuk, hogy a Székely László, a városépítő című album új kiadása valójában egy új könyv, hiszen az első kiadás megjelentetése óta eltelt 22 év alatt rengeteg Székely Lászlóval kapcsolatos új adat, információ került a szerző birtokába és számos általa tervezett temesvári épületet sikerült azonosítani, amelyeknek a száma 80 fölé emelkedett. Szász Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a városépítő építőművész nevét ma egy nyúlfarknyi utca viseli az Erzsébetvárosban, a Carmen Sylva park szomszédságában, ami méltatlan Székely László életművének jelentőségéhez. „Javasolnám, hogy a Városháza és más az általa tervezett épületek szomszédságában található Igazságszolgáltatás (Justitiei) park viselje Székely László nevét” – mondta befejezésül Szász Enikő.

A jó hangulatú könyvbemutató végén Szekernyés János és Szász Enikő dedikálták az albumot a temesvári olvasóknak. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a könyvbemutatón közel száz érdeklődő vett részt, ami szerintem hatalmas szám, és a míves album példányait gyakorlatilag pillanatok alatt elkapkodták a Temesvárról és más településekről, pl. Gyuláról érkezett érdeklődők.