„Ebből a világból eltávozott a lélek és a szépség, egyszóval eltávozott a normalitás”

A Nemzeti Művészeti Múzeum barokk termében 2024. december 4-én került sor Fikl György kortárs képzőművész De Anima című kiállításának megnyitójára. A hatalmas érdeklődést kiváltó, néhány monumentális Fikl-munkát bemutató tárlatot Filip Petcu múzeumigazgató és Marcel Tolcea költő, egyetemi tanár nyitották meg a művész és mintegy 100-150 művészetbarát jelenlétében.

Fikl György a posztkommunista korszak egyik legeredetibb és legsikeresebb kortárs romániai művész, a monumentális neobarokk stílusú alkotások mestere. Sokoldalú művész, érdekli a zene és az előadóművészet, zongorán és gitáron játszik, a tárlatnyitót egy Horia Crisovan dzsesszgitárossal közösen bemutatott zenei momentum vezette be. A tárlatnyitó résztvevőit Filip Petcu, a Művészeti Múzeum igazgatója üdvözölte, megköszönve Fikl Györgynek, hogy a múzeum felkérésére elkészített egy barokk ihletésű d’après alkotást, Michele Desubleo Az aranygyapjút fonó Herkules című festménye nyomán. A múzeum állandó gyűjteményében található, Ormós Zsigmond kollekciójából származó Herkulest ábrázoló munka most a Caravaggio-kiállításban kapott ideiglenesen helyet, párbeszédet folytatva Caravaggio A gyíktól megmart fiú című híres alkotásával. Michele Desubleo festményét pedig Fikl György Herkulest ábrázoló d’après festménye foglalja el, amelyet saját neobarokk stílusában festett meg, újraértelmezve az eredeti művet. „A múzeum az én felfogásomban nem műalkotások lerakata, hanem egy olyan hely, ahol a különböző korokban készült alkotások párbeszédet folytatnak egymással és a nézőkkel, akiket vitára késztetnek” – mondta Filip Petcu.

A továbbiakban Marcel Tolcea egyetemi tanár, a Művészeti Múzeum volt igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel, aki évekkel ezelőtt szervezett Fikl György munkáit bemutató kiállítást a Barokk Palotában (Nemzeti Művészeti Múzeum). „Fikl alkotásai mindig arra ösztönöznek, hogy elgondolkodjunk a kortárs ember számára legfontosabb kérdésekről – mondta Tolcea. – Ezek a festmények egy hiányt tükröznek, szent tereket mutatnak be, ahonnan valaki eltávozott. Én attól tartok, hogy azok a valakik mi vagyunk és senki más. Fikl egy lélektelen világot mutat be, amelyből hiányoznak a valódi szellemiségtől  lelkesített emberek. A monumentális katedrálisokból, de az operákból vagy a múzeumokból is eltávozott a lélek, a szellemiség és velük együtt eltávozott a szépség is, amelyek együtt a természetest, a normalitást jelentik. Ebből a világból eltávozott a normalitás, ezért kerültek a véres húsok a katedrálisba, mert képtelenek vagyunk a szépet értékelni” – mondta Marcel Tolcea.

Fikl György hat monumentális neobarokk stílusú munkája betölti, uralja az önmagában is monumentális barokk termet, kapcsolatot teremtve a XVII. századi neobarokk építészeti stílus és a posztbarokk kortárs művészet között. Fikl György szabad asszociációi és sokkoló, néha szürreális kontrasztjai elgondolkodtatják a látogatót. A művész bemutatta az érdeklődőknek Az aranygyapjút fonó Herkules című alkotásból ihletett saját stílusú munkáját, amely kiválóan illeszkedik a múzeum klasszikus festményeket tartalmazó gyűjteményébe. A festmény beillesztése hidat teremt a Caravaggio hatása alatt keletkezett barokk festészet és ennek d’après újraértelmezése között kortárs hangvételben, párbeszédet teremtve a barokk művészet és Fikl György festőművész posztbarokk látásmódja között.