Az aradi Jelen Ház kávézójában szerda délután dr. Magyari Sára legújabb könyvének a bemutatóját Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője (Újarad létezik, Újvárad helység nem) nyitotta meg, majd elbeszélgetett Magyari Sára docens nyelvésszel, antropológussal, újságíróval, a Tandem c. kötet szerzőjével, valamint az aradi társszerzővel, Jámbor Ilonával.
Az aradi kötetbemutató a temesvári Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda, a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a Nyugati Jelen napilap közös programja volt azok számára, akik kíváncsiak voltak a szerző által 2019-ben a Várad folyóiratban útnak indított (és az Újváradban folytatott) Tandem-írások 259 oldalas kötetbe való összefoglalására. A kötet borítóját – gyönyörű, „magasztos magány” színű specifikus-kék alapon – az újrakezdés motívumai (szitakötők) díszítik.
Hogyan születtek a Tandem-írások? Dr. Magyari Sára kitalált egy témát, a témához problémafelvető kérdéseket, és felkért egy értelmiségit (mindig valaki mást), hogy fejtse ki ezeket a kérdéseket – maga az ötletgazda is ugyanazokra a kérdésekre válaszolt, anélkül, hogy kommunikáltak volna egymással, megosztották volna a témával kapcsolatos gondolataikat, befolyásolták volna egymást, s végül párhuzamosan megírt szövegek születtek. Szemezgetés a témákból: Szórványlét, Menni vagy maradni?, Anyanyelv – apanyelv, A szeretet működése, Női vezetők stb.
Ezek az egymás mellé került szövegek néha közelítenek egymáshoz, néha mintha vitatkoznának egymással, de minden esetben mindkét szerző nézőpontja érvényesült, leginkább különböző szempontok mentén. A rovat tematikája változatos és időszerű, az írások érdekességét az 50 (ennyi téma lett feldolgozva a rovat indulásától eltelt időszakban), különböző tudományokban otthonosan mozgó szerzőtárs és Magyari Sára nézőpontjának szembe állítása adja.
Jámbor Ilonát a Besúgók, jelentők és árulók tematika kapcsán kérte fel Magyari Sára szerzőtársnak. Decemberi írás lévén, az 1989-es hazai forradalmat megelőző éra alantasságait kívánta boncolgatni. Jámbor Ilona felolvasta írásának egy részét, amelyben Ferencz Béla Ervin atya (gépkocsivezetési stílusa miatt a sajtókörökben Turbó-atyának is becézett) meghurcolása, börtönévei mellett említést kap a hírhedt Szoboszlay-per is.
„Nem tudom, hogyan viselkednék azzal a baráttal, ismerőssel, aki esetleg rólam is jelentgetett. Nem tudom, lenne-e jogom megvonni a barátságomat tőle, hisz nem jártam az ő cipőjében…” – hangzott el a Jámbor Ilona felolvasta részlet zárásaként.
Magyari Sára e témájú írásában többek között leszögezi: „A történelem során tapasztaltuk, mindig voltak árulók, jelentők, jelentgetők. Vagy félelemből, vagy haszon reményében hozták-vitték az információt.”
A bemutató hangulatát emelték az elhangzott érdekes történetek és Magyari Sára magával ragadó előadói stílusa, de az arra kíváncsiak rengeteg érdekességet, elgondolkodtató szemléletet fedezhetnek még a könyv oldalain, a 25 női- és 25 férfi társszerző írásában.
A sikeres aradi könyvbemutató végén Magyari Sára dedikált a kígyózó sorban álló írott szó szerelmeseinek.
Hozzászólások