2025. január 21-én, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén a temesvári Ambrózy kávézóban megtartott Temesvári Közéleti Kávéház rendezvénysorozat vendége volt Csáky Pál, felvidéki „obsitos politikus”, aktív író, 29 könyv szerzője, akit a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2024 legjobb felvidéki magyar prózaírójának választotta. A nagy formátumú politikust, kiváló íróembert Tamás Péter, Magyarország tb. konzulja és dr. Bodó Barna egyetemi tanár, közíró, a kávéházi beszélgetés moderátora üdvözölte a szép számú temesvári érdeklődő körében.
A beszélgetés első részéből megismerhettük Csáky Pált, a kiváló, hét nyelven beszélő politikust, aki 1998–2006 között kétszer volt Szlovákia helyettes miniszterelnöke, kulcsszerepet vállalt országa EU-integrációjában, évekig ő vezette a felvidéki magyar pártot, és 2014–2019 között EP-képviselő is volt. „A felvidéki magyarság azért van a legnehezebb helyzetben, mert mi vagyunk a legközelebb a nyugati eszmei, politikai központokhoz és a nyugati hatások – pozitívak és negatívak egyaránt – minket érnek először” – mondta Csáky Pál. „Ami nálunk van, az lehet, hogy itt csak húsz év múlva jelenik meg. Erre figyeljetek oda, tanuljatok a mi hibáinkból, és ne kövessétek el azokat. Szlovákiában mára kialakult egyfajta társadalmi hangulat, hogy nem kell itt már magyarkodni.” Miután a magyar párt politikusainak egy része kivált, és szlovák–magyar vegyes pártot alapított, a magyar érdekképviselet kiszorult először a szlovák parlamentből, majd később az Európai Parlamentből is. Közben magyarellenes atrocitások is történtek: Malina Hedviget 2006-ban ismeretlen tettesek megverték egy parkban, mert magyarul telefonált, és a szlovák rendőrség a bántalmazott nő ellen indított eljárást, ahelyett, hogy a tetteseket azonosította volna. Csáky Pál erről a botrányos esetről könyvet írt, szerinte Malina Hedviget annyira traumatizálta a támadás, hogy utólag képtelen volt beszélni róla. Egy kérdésre válaszolva Csáky Pál a 2010-ben elfogadott, a szlovákiai magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét ellehetetlenítő törvényről is beszélt. Ez a törvény a mai napig érvényben van, és bár titokban több ezer felvidéki magyar kérelmezte a magyar állampolgárságot, ezt csak négy személy merte felvállalni nyilvánosan, és ők el is veszítették szlovák állampolgárságukat.
A beszélgetés második részében megismerhettük Csáky Pál írót, az immár 29 kötetes szerzőt. „A könyveim négy kategóriába sorolhatók – mondta Csáky Pál –, az elsőbe tartoznak a publicisztikát, politikai elemzéseket tartalmazó kötetek, ezekből van a legtöbb. A második kategóriába tartoznak a szakmai jellegű könyveim, amelyeknek fő témája az autonómia, a politika, politológia. A harmadik kategórába tartoznak a szépprózába sorolható könyveim, ezekből szerintem vagy 10-11 jelent meg, és több nyelvre is lefordítottak néhányat közülük, A pacsirta éneke című könyvemet pl. szlovák nyelvre is átültették. A negyedik kategóriába sorolnám a színpadi műveket, amelyek három drámakötetben jelentek meg, és most készül a negyedik” – mondta az író, aki az utóbbiak közül az Egy nap az örökkévalóságból (Nagy Imre és Kádár János elképzelt találkozása) című művét emelte ki, amelyet a budapesti József Attila Színház mutatott be. „A darab arról szól, hogy Kádár János és Nagy Imre lelke találkozik valahol az Univerzumban. A két lélek mit mondhatna egymásnak?” – tette fel a kérdést Csáky Pál, aki szerint a két személyiség sorsa végzetesen összefonódott, és egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy „Kádár János belebolondult Nagy Imrébe”, erről tanúskodik utolsó, 1988-ban a párt Központi Bizottsága előtt elmondott beszéde. Befejezésül ízelítőt is kaptunk Csáky Pál szépprózájából, aki felolvasta Új világok című rövid írását.
A kávéházi beszélgetés végén Csáky Pál dedikálta Eltűnik egy világ című, 2024-ben megjelent publicisztikai témájú kötetét a temesvári olvasóknak.
Hozzászólások