Felfüggesztés

Három nappal második mandátuma lejárta előtt a cseh szenátus hétfőn felfüggesztette Vacláv Klaus államelnököt. Súlyos vád, hazaárulás alapján. 

Politikai szempontból a felfüggesztés szimbolikus marad, csütörtökön Miloš Zemán került az államelnöki tisztségbe, Klaus csupán államelnöki nyugdíját veszítheti el, ha az alkotmánybíróság megerősíti a szenátorok döntését. Mégis mi csapta ki a biztosítékot Prágában? Mi a hazaárulás? Januárban, a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával  Vacláv Klaus amnesztiát hirdetett, amely több korrupciós ügyért bebörtönzött személyiségnek is kedvezett, illetve lezártnak nyilvánított néhány 7-8 éve óta húzódó, hatalmas összegű korrupciós pert itélethirdetés előtt. Az ügy közfelháborodást okozott Csehországban, a szenátus pedig ennek nyomán függesztette fel szimbolikusan a leköszönő államfőt, és fordult az alkotmánybírósághoz. A korrupció a társadalom rákfenéje, eltorzítja az államapparátust, tolerálása az országot fenyegető veszélyt jelent, érveltek a cseh politikusok.

A cseh társadalom és a politikai osztály egy része egyértelműen jelezte, a korrupció pártolása, vagy a vele szembeni elnézés tűrhetetlen.

Romániában kétszer is felfüggesztették az államelnököt, viszont éppen ellentétes okok miatt. A parlamenti többség nem akorrupcióval szembeni túlságos elnézés ténye körül alakult ki, hanem annak a Voiculescunak kezdeményezésére, aki ellen korrupciós per folyik.

A korrupcióval szembeni elnézés Bukarestben nem csapja ki a biztosítékot, mint Csehországban, éppen ellenkezőleg: a korrupció elleni küzdelem nyomán Brüsszel által elismert DNA-t állandó támadások érik egyes politikusok részéről.

Ilyen gyökeres szemléletbéli és értékrendi különbségek mellett talán érthető, hogy Csehországra nyugodtan rábízták Európa kulcsait, Romániát viszont nem hajlandók befogadni a Schengen övezetbe.