Mire számíthatunk még? Az utóbbi 5 hónap cirkuszban, amit az USL kormányzásnak nevez, a botrányok egymást követik. Amire rátette a kezét, ott nyomban károk keletkeztek.
Eleinte az USL a magyarságot vette célba, ami az etnikai viszonyok és a Budapesttel való viszony romlásához vezetett. Azután a román kulturális intézet került sorra. Később Ponta és társai plágium ügyeiben a tudományos fórumok torkának estek. A nyáron a politikai ellenfeleikkelvaló leszámolás következett, ami olyan volt, mint a tatárjárás Románia külföldi tekintélye számára, országunk presztízse Iliescu bányászjárásai óta nem volt ilyen rossz.
Legutóbb a kormány a gazdaságra fordította figyelmét. Az eredmény: 22 év legbotrányosabb privatizációja, szegény Caragialét elfogná a sárga irigység a Ponta-kormány és Dan Diaconescu közötti szappanopera láttán.
Utóbbi kihasználta a kormány inkompetenciáját, esze ágába se volt megvenni a vegyipari óriást, pénze se volt rá, viszont a néppel való törődés mártírja pózban politikai tőkét kovácsolt magának. Élt a lehetőséggel, kihasználta a privatizációs kiírás kiskapuit. Hogy a kormány miért hagyott ilyeneket, az sokat mond „hozzáértéséről”. Most a liberálisok a PSD-s pénzügyminisztert okolják, a szocdemek viszont a PNL udvarába dobják a döglött macskát, a gazdasági miniszterre mutogatva. Apropó, az Ungureanu kormányt többek között a privatizációk szakszerűtlen kezelése miatt buktatta meg az USL. Ők most megmutatták, mire képesek!
Legutóbb az adók és illetékek 16%-os emelése vetődött föl. „Kompetenciája” további bizonyítékaként a kormány viszont nem tudja, ki tette fel a tervezetet a pénzügyi minisztérium honlapjára! Holott ellenzékből az USL az adóteher csökkentését ígérte, illetve a közbérek és nyugdíjak-emelését.
1919-ben, a lengyel–német határ meghúzásánál nagy vita volt az erősen iparosodott Szilézia hovatartozásáról. Sir David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke úgy vélte, hogy a területet annak a nemzetnek kell hagyni, amely képes volt megteremteni az ipart. Fejlett ipart szakismeretek nélküli elmaradottabbnak odaítélni, olyan lenne, mint „órát adni egy majom kezébe” (giving a clock to a monkey).
Vajon semmi párhuzam sem vetődik fel?
Hozzászólások