Nagytakarítás

Szekus spiclit csípett nyakon, s adott át a rendőrségnek nemrég Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Az ügy precedens nélküli Romániában, tudomásunk szerint ilyesmi még nem fordult elő 1989 óta.

A SRI ugyanis elismerte, hogy a Csíkszereda polgármesterét hetek óta követő személy, Bogdan Constantin Horilca – akit Ráduly a város utcáin történő, filmekbe illő nyilvános üldözés után kapott el – valóban az intézmény alkalmazottja, de megfigyelő munkáját szabadidejében végezte. Ráduly ellen bírósági eljárás indult. A SRI-s alkalmazott azt állította, hogy a polgármester bántalmazta őt, amikor elkapta, míg a politikus szerint Horilca az üldözés közben megbotlott és elesett, úgy ütötte meg magát.

Az ügy erősen gyanús. A 46 éves Horilca annyira feltűnően tartotta volna megfigyelés alatt Rádulyt, hogy utóbbi könnyedén észrevette? Ráadásul szabad idejében, vagyis csak úgy, hobbiból, nem hivatali megbízásból? Sőt, kb. egy kilométernyi üldözés után a polgármester a nyilvánosság láttára el is kapja a spiclit? Ennyire inkompetens lenne a SRI?

Vagy inkább provokációról lenne szó, az egyre feszültebb román–magyar viszony további fokozására? Precedens bőven van rá, mindenekelőtt az 1990-es marosvásárhelyi Véres Március néven elhíresült szekus provokáció. A szekusok jelentős szerepet játszottak a magyar–román ellentét 1989 utáni szításában, a tavaszi székely zászló körüli propaganda összetéveszthetetlen szekus bűze messziről is nyilvánvaló. A Securitate magyar irredentizmus elleni, jelentős osztálya nem párolgott el, nem válhatott kámforrá csak úgy, varázspálca mozdulatra, embereinek kéznyoma nyilvánvaló a legtöbb magyarellenes uszítás alkalmával, noha 23 év elteltével kérdéses, hogy hányan folytatják „munkájukat” a SRI keretében és hányan más – politikai, gazdasági vagy közéleti – szereplő megbízásából.

Egy másik gondolat is felvetődik Ráduly Róbert szekushajszája kapcsán. Hogy nézne ki manapság az erdélyi magyar közélet, ha az elmúlt 23 évben a magyarság elvégezte volna saját portáján a nagytakarítást, és leleplezte volna a szekus besúgókat? Ha már országos szinten a lusztráció csődöt mondott, legalább a szűkebb erdélyi magyar társadalom szabadult volna meg a kommunista titkosrendőrség beépített embereitől.

Ne ámítsuk magunkat, sajnos sok magyar is kötélnek állt 1989 előtt, és zsarolásnak engedve, anyagi haszonlesésből vagy egyéni érvényesülési vágyból, gyengeségből vagy aljasságból, együttműködésre lépett a Securitatéval.

Köztudott, hogy a szekusoknak mindenütt voltak beépített emberei: tanintézményekben, kórházakban, egyházakban, vállalatokban, szerkesztőségekben, művészi társulatokban, tömbházakban, szinte mindenütt. Kollégáik gyakran sejtették is, hogy X vagy Y besúgó.

Mi lett volna ha Ráaduly Róberthez hasonlóan, nyakon csípték volna ezeket (vagy legalábbis egy részüket), megtisztítva az erdélyi magyar társadalmat a fertőzéstől, a férgese kihullik alapon? Tudomásunk szerint ilyen nagytakarítást csupán Tőkés László indított még püspökként, amikor több szekus-besúgó református papot lepleztek le. Holott 2006 után, amikor Băsescu közbelépésére a CNSAS több mint kétmillió korábban titkos szekus dossziét kapott a SRI-től, a nagytakarítás már nem is lett volna annyira nehéz.

Hogyan nézne ki manapság az erdélyi magyar közélet, ha a magyarság elvégezte volna saját nagytakarítását? Milyen lenne az iskola, az egyházak, a civilszervezetek, a sajtó vagy a politikum? És milyenek lennének az erdélyi magyarság nemzeti jogai, életkörülményei és főleg jövőbeli kilátásai?