„Üdvözöljük Moldovát Aradról”

Ha még küldene mostanában valaki valahonnan valakinek képeslapot (vajon küld-e, magam évtizedek óta nem tettem), a címbeli szöveg közhelyes, de alkalmazható lenne.

Manapság az ilyen szövegeket politikusok mondják a sajtónak, hogy aztán az elektronikus vagy nyomtatott formában rögzítse, minél több olvasóhoz eljuttassa, hadd lássák, hogy az illető politikus milyen szimpatikusan, milyen sok más polgárral egy húron pendülve gondolkozik.

Most tehát továbbadjuk: tegnap azt hallottuk sajtótájékoztatón, a demokrata liberálisok egyik vezető aradi emberétől, hogy Aradon üdvözlik a Chişineuban (a szovjet éra alatti Kisinyovban) vasárnap megtartott nagyszabású, több mint százezer embert felvonultató tüntetést, amelyen a Pruton túli románok „politikai és népi akarata” fejeződött ki az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően.

„Aradról indult el az 1918. december elsejei Nagy Egyesülés gondolata – nyilatkozta a politikus –, és Nagy-Románia a jelenlegi Moldova Köztársaságot is magába foglalta. Igazságtalan évek után a történelem úgy intézi, hogy újra találkozzunk, a közeli jövőben, az Európai Unió keretében” – hangzik a nyilatkozat.

Az „igazságtalan évek” azonban úgy hozták, hogy a mai, Erdéllyel kiegészült Nagy-Románia a Pruton túli Moldova nélkül maradt (amely, ha jól tudjuk, nem is nagyon akarna visszaborulni anyaországa keblére, még ha tehetné is), viszont szívesen lenne az EU tagja. Globálisan, persze, mert sokan vannak, akik nem szeretnék.

Kérdéses azonban, hogy kölcsönös-e a szerelem, az EU is tárt karokkal várja-e a Pruton túli Moldovát, amely, bizony-bizony, a vén kontinens kétségtelenül egyik, ha nem éppen a legszegényebb országa – egy főre eső nemzeti összterméke a koldusszegény EU-tag Romániáénak is csak harmada, hogy egyéb hátrányairól ne is beszéljünk.

Attól persze Arad még üdvözölheti a chişineui tömegtüntetést, és lám, meg is teszi. A csúnya székelyekről pedig, akik ún. saját zászlókat lengetnek, tűznek ki és le se akarják venni azokat, „autonómiáért” tüntetnek, szó se essék.