Újabb száz évre legyenek emlékeink

Nem tudom, hányan vették elő emlékeikhez fűződő családi értékeiket a biztatásnak is szánt cikksorozat után. Néhányan jelezték, hogy látták az írásokat, mások telefonáltak: nagy kavarodást nem okoztam. Véleményt mondtak a fotók minőségéről, sajnálkozva közölték, hogy Raicu Jenő neve mellé is kell a kereszt. Feloldottak egy kérdőjelet: az egyik fotón – Merkle Weisz Ági nevét Maier Évára javították.Az emlék, a „megtapasztalt pillanat rögzített” képe, könnyen kapcsolható hozzá olyan személy, esemény, hangulat, dallam, illat, (aki) ami virtuálisan a múltból visszahozható.Az emberekben az emlékek iránti „fogékonyság” széles skálán belül mozog.Az értékes emlékeket múzeumok védett tárlóiban őrzik. Ezek közkincsek.Az emlékház és a családi legendárium tárgyai egy szűkebb kör érdeklődését váltják ki.Egy centenáriumi megemlékezésre készülő iskola időleges kiállítást is tervezhet.   „Provinciális” jelzővel illettem néhány, többnyire az aradi magyar gimnáziumhoz kötődő emléket, emléktárgyat. Nem használtam a nagyobb értéket sejtető „regionális”-t.Tudom, a provinciális helyi, területi értelmezése mellé a vidékiesség, sőt a kisszerűség is társul. Nem zavar. Belső indíttatás vezetett. Már-már kötelesség. Örülnék, ha lenne más forrásból folytatás.Múlt – jelen – jövő!Ez egyben fontossági sorrend is. Eszembe nem jutna a megtörténtekkel szemben a jelent, vagy a jövőt mások előtt kisebbíteni. Akkor sem, ha bennem inkább a múlt a domináns idősík.Nem tudom, meddig terjed az olvasó – egy „mezei” polgár – kompetenciája, de néhány idősebb barátommal szívesen olvasnánk a jelen és a jövő járulékos díszeitől, sallangjaitól megfosztott, iskoláinkat érintő számos kérdéséről.  Örömmel halljuk, „Ha élet zengi be…”a folyamatosan szépülő iskolaépületet. Tapsolunk minden kicsi és nagy sportsikernek.– Jó lenne számszerűen is tudni, mekkora az anyanyelvű oktatás számára elveszettnek látszó iskolaköteles gyermekek és fiatalok száma.– Szívesen vennénk részt egy beszélgetésben, amely a „gyűjtő gimnázium” legégetőbb problémáját érintené: akit csak lehet megtartani a nemzetiségi lét és művelődés számára, s akit lehet az elitképzés igényességével felkészíteni az érvényesülésre.– Magyarázatot várunk a Csiky Kollégium tanárainak már-már látványos távolmaradására a közélettől.– Nem tudjuk, mikor ünnepli az aradi magyar gimnázium fennállásának 100. évét. 2019-ben? 2023-ban?– Tervezik-e az iskola monográfiájának összeállítását?– Remélhető-e a kollégium igazgatósága ideiglenességének a feloldása? Érkezik-e új tanár az intézetbe?Nem minden átmenet nélkül fogalmaztam meg ezeket a kérdéseket. Szóban, levélben már felvetettem egyiket-másikat. A sajtóhoz is fordultam. Érdemi választ senkitől sem kaptam. Engem, mint az egyik legöregebb „iskolást” folyamatosan kérdeznek. Ha nem is mindig szakszerűen, de őszinte érdeklődéssel.Ha jól meggondolom, nem is tudom, kitől kaphatnánk érdemi választ.