Ünnep

Zavartalanul zajlottak a március 15-i ünnepségek Erdély-szerte, 2013 márciusa nem volt forró. Legalábbis eddig. Jóllehet az etnikai ellentétek tudatos szítása, ami az utóbbi évben sajnos ismét hatalmi politikává vált, a magyarságban félelmet keltett, hogy a székely autonómia melletti tüntetésen vagy a március 15-i megemlékezéseken bedobnak valami diverziót.

Szerencsére ilyesmire nem került sor, a volt szekusok nem szerveztek diverziót, amitől Tőkés László tartott, a magyarság méltóan emlékezhetett meg a 165 évvel ezelőtti hőseiről, illetve tüntethetett a székely autonómiáért.

Ami egyértelmű bizonyíték, hogy a románság, még ha nem is lelkesedik nemzeti jelképeinkért, múltunkért vagy történelmi hőseinkért, nem azonosul föltétlenül jelenlegi politikai célkitűzéseinkkel, beleértve az autonómiát is, de elfogadja mindezek nyilvános megünneplését, kihirdetését. Nem zavarja meg, nem tiltakozik ellenük, természetesnek tartja, hogy Erdély lakosságának jelentős részének fontosak.

Uszítás nélkül nincs különösebb gond az etnikai viszonyokkal Erdélyben. A 23 évvel ezelőtti marosvásárhelyi Véres Március egyértelműen figyelemelterelő diverzió volt, nem a román–magyar történelmi ellentét spontán kirobbanása, s a székely zászló körüli minapi hisztériát szintén szekus múltú politikai erők szították, főleg médiabirodalmaik révén. Olyannyira, hogy a székely politikusok médialincselésnek nevezték a Voiculescu-féle antennák székely-ellenes uszítását, Tőkés László EP-képviselő pedig a Ceauşescu rezsimhez hasonlította az USL-s hatalom „kisebbségpolitikáját”.

Ilyen előzmények után aligha volt indokolatlan a fenntartás sok magyar számára. Félelmeik szerencsére nem váltak be, s a magyarság békésen és méltóan ünnepelt, a téli hidegen és a magyar széthúzáson kívül jóformán semmi sem zavarta meg megemlékezéseinket.

Ami mégsem jelenti azt, hogy véget érnek az etnikai zaklatások. Bukarestben csökkentették ugyan a tüzet a magyar ügy fazeka alatt, takaréklángon azonban továbbra is melegen tartják: legutóbb A székelység története című tankönyvet támadják, nyilván közvetve, román törtészének mögé bújva, mert az ugyebár nem a román nemzeti mítoszoknak megfelelően mutatja be a múltat. Egyelőre szakmai síkon zajlik a vita, de a sajtóbéli propagandagépezetek felturbózása esetén, bármikor országos magyarellenes kampány indulhat.