Zsiráf

Néhány év legyengülés után ismét megizmosodott a romániai zsiráf. Vagy inkább az 1918 után kifejlesztett sajátos tehén-zsiráf kombináció, amely Erdélyben legel és a Regátban tejel.

Sajnos eme képzeletbeli zsiráf nem a székely vicc szüleménye, hanem a romániai gazdaságpolitika tükrözése. A múlt héten elfogadott költségvetés például megerősíti a hasonlatot. A fejlesztésre szánt pénzek nagy része a Regátnak jut, a mostohagyereknek, Erdélynek pedig csak morzsák. Az RMDSZ ezért is szavazott a költségvetés ellen a parlamentben.

Mert nemcsak a pénzek területi elosztásával van gond, a fejlesztési alapok drasztikus lefaragása szintén aggasztó.

Hiszen az elavult infrastruktúra az egyik legfontosabb akadály Románia felemelkedése számára, országunk versenyképessége a globális piacon emiatt is szenved, a beruházások vonzása emiatt is nehezebb. Pedig infrastruktúrára, beruházásokra és fejlesztésre nagy szüksége van az országnak.

20 évig a fejlesztés csigalassúsággal haladt, éveken keresztül jóformán csak nagy szólamokat hallhattunk a bukaresti kormányoktól és édeskevés konkrétumot. A helyzet 2010-ben azonban gyökeresen változott, amikor a PDL-RMDSZ kormány a tettek mezejére lépett. Épült a dél-erdélyi autópálya, s az elavult vasút korszerűsítésére is megkötötték a szerződéseket. A fejlesztési prioritások sorrendje is megváltozott, a korszerűsítések oroszlánrésze Erdélynek jutott, ami aligha meglepő, hiszen a PDL és az RMDSZ hatalmi bázisa Erdélyben található.

Tavaly május óta a regáti gyökerű USL vette át a kormányrudat, s ahogy várható volt, a fejlesztések üteme visszaesett, mivel az erre szánt pénzek egy részét szociális intézkedésekre fordították, a legyengült zsiráfra pedig ismét szép idők jöttek.

Hogyan vészeli át Erdély mindezt? Félő, hogy további borús idők jönnek, mivel az ország gazdasági helyzete is romlik május óta, a gazdasági mutatók és az IMF aggályai is erre utalnak. Bár a hatalom lépései egyelőre nem okoztak számottevő gazdasági visszaesést, a fejlemények kétségtelenül aggasztóak.